Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

93

mazásban levőnek hivataláról való lemondása az elrendelt fegyelmi eljárás megszüntetését nem vonja maga uián. (50. §.)

4. §. Nyugalomba helyezés után fegyelmi eljárásnak a nyugdíj elvonása céljából és csak oly bűncselekmények miatt van helye, amelyekre a blkv. hivatalvesztést szab..

5. §. Mindazokban az ese'ekben, amelyekben a fegyelmi bíróság az eljárást megszünteti, vagy a panaszlottat felmenti, köteles a netán fennforogni látszó kisebb szabálytalanság megvizsgálása céljából az iratokat a panaszlottnak közvetlen felettes közigazgatási hatóságához áttenni.

6. §. A fegyelmi eljárás rendén minden hivatalos cselekményről jegyzőkönyv veendő fel.

2. Fegyelmi esetek.

7. §• Fegyelmi bírósági eljárás alá tartozik: az egyház törvényei értelmében akár megválasztás, akár kinevezés folytán fizetéses vagy tiszteletbeli tisztséget viselőknek, vagy alkalmazásban levőknek, mindama mulasztása vagy cselekedete, amely fegyelmi vétséget képez.

A mulasztás csak akkor szolgálhat fegyelmi eljárás alapjául, ha belőle erkölcsi hátrány, vagy anyagi kár származott.

8. §• Fegyelmi esetek :

1. Az egyházi törvényekben vagy szabályrendeletekben meghatározott, nemkülönben a letett esküben foglalt kötelességnek megszegése, vagy hanyagul teljesítése, valamint az egyháznak szándékosan, vagy gondatlanul kárt okozó cselekmény.

2. Állami törvényekbe ütköző bűntett vagy vétség elkövetése.

3. Az egyházi felsőbbhatóságok törvényes rendeletéinek és határozatainak való ellenszegülés vagy azok ellen való izgatás.

4. Az egyházi hatóságoknak és a törvényes határozatoknak szóval, írásban, nyomtatvány, vagy képes ábrázolás útján való nyilvános kigúnyolása.

5. Belső emberek választása alkalmával a pályázók részéről elkövetelt tilloit cselekmények.

6. Az egyházi hivatali állás tekintélyét és méltóságát sértő magaviselet.

7. A közerkölcsi felfogással össze nem egyeztethető étetmód.

8. kz egyházi hatóságok előtt való nyilván alaptalan vádaskodás.

9. Az egyház belbékéjének veszélyeztetése, vagy egyenetlenség, viszály előidézése.

10. Lelkészek, tanárok, tanítók és minden egyházi tisztet viselők oly írása, vagy tanítása, amely a szabad vizsgálódás sértetlen hagyása mellett a hithüségbe ütközik,