Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)
Jegyzőkönyv
87 megindított kártérítési per sorsát és mint követelésnek nyilvántartását, kérjük méltóztassék a Ferenczi Dezsővel kötött egyezséget, valamint a 809—1920. E. K. T. sz. határozattal eszközölt leírást jóváhagyólag tudomásul venni. Tájékozásul még megjegyezzük, hogy az Iparbanknál elhelyezett betétért a Főtanács 26—1912. és 21 — 1913. jk sz. határozatával már Hadházy Sándor pénzlárnok és Sárdi Lőrinc ellenőr vagyonjogi felelőssége megállapíttatott, és sem a Ferenczi Dezsővel létrejött egyezség, sem pedig a betéteknek a Veszteségek és Károsodások alapjából való kiegyenlítése ezen felelősséget nem érinti. Ezzel kapcsolatban terjesztjük fel az azóta már néhai Sárdi Lőrincnek fizetéséből levont és visszatartott összegnek, 687 K. 90 f.-nek, kiutalása iránt beadott kérését azzal a javaslattal, hogy az Iparbank ügyének végleges lezárásáig ne határozzon E. Főtanács a kérés felett. A .főtanácsi bizottság az E. K. Tanács jelentését elfogadásra ajánlja. A Főtanács az E. K. Tanács jelentését elfogadja és jóváhagyja. 26. Az E. K. Tanács a Kántori alap helyreállítására a következő előterjesztést teszi: E. K. Tanács a 11 —1917. főt. jkv. sz. határozatra a kántori alap helyreállítása tárgyában a pénzügyi bizottságnak 15 — 1918. sr. javaslata alapján kimondja, hogy a 86 — 1909. E. Főt. sz. h. alapján az 1848. XX. t.-c. 3. §. értelmében folyósított államsegélyből az egyházközségek kántorai fizetésének rendezési költségeire felvett 4.000 K. és az azóta nevezett államsegélyből ugyanilyen cim alatt az E. K. Tanács rendelkezésére útalt, és évről-évre bizonyos mértékben felhasznált összeg fönnmaradó részének — amelyet E. K. Tanács 1339 — 1911. sz. határozatával kántori alap címen kezel a Közalap főkönyvén egyházi pénztár — állandó gyarapítását az államsegély fölosztására E. Főtanács elé terjesztendő tervezetben a lehető legnagyobb mértékben figyelembe fogja venni. Ezen határozatát annak a kifejezésével terjeszti E. Főtanács elé, hogy az úgynevezett kántori alapot a 80—1909. E. Főtanácsi számú határozatban a kántorok fizetése rendezésére kiútalt 4000 K. összeg alapozta meg, melyből a 40—1910. főtanácsi jkv. sz. a. a kántori fizetés rendezésre bizonyos összegek fordittattak, de az E. Főtanács nem mint külön alapot kezelte, csak az E. K. Tanács 1339—1911. sz. a. mondja ki a kántori alap elnevezést, hogy ezen a címen kezeltessék
