Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)
Jegyzőkönyv
71 Az 1920. évi birtokvizsgálat alkalmával úgy találtuk, hogy az akácos élőhatár szépen kiújult. Haszonbérlő a birtokot szerződés szerint helyesen kezeli, gondozza. Trágyázási kötelezettségének is megfelelt úgy 1918. mint 1919. évben. Megtrágyáztatta az I. és III. sz. táblákat 30—30 holdat, ezenkívül juhokkal is kosaraztat. Haszonbérlő előadása szerint, de saját meggyőződésünk szerint is jelentjük, hogy az 584 holdnyi egész birtokból a mezőpeteiek 120 holdat, a kerelősóspatakiak 200 holdat kényszerbértet útján elvettek. Az elvett terület a birtoknak a lelke, legjobb része, melyben volt egy 32 holdas elsőrendű lóhere tábla is. Az 1920. évben megindult e birtokon is a kisajátítási eljárás. A marosludasi járásbíróság tárgyalást tűzött ki f. julius 13-ra a kerelősóspatiki részen levő 428 holdas területre. Bejelentettük tiliakozásunkat az agrár rendelet 2. §. 2. b) pontja értelmében, kértük a tárgyalás elhalasztását, felfüggesztését. Kérésünk eredménytelen volt. Kisajátításra ajánlott a biró 353 holdat, 75 holdat meghagyott. Ez ügyben a megyei bizottság előtt az érdemleges tárgyalás még nem volt meg. A birtoknak Mezőujfalu és Mezőszentmargitta község határaiban levő részére a kisajátítási tárgyalások közelebbről ki fognak tűzetni, hol szintén bejelentjük üitakozásunkat. A forradalom a birtokon kárt nem tett. Ez annak tulajdonitható, hogy haszonbérlő egyáltalában nem meneküit el. Az épületeket és a gazdaság vagyonát megőrizte, megóvta és minden károsodástól megmentette. Az épületeknél mutatkozó hiányok, javítások elvégzésére, pótlására haszonbérlőt felhívtuk. Az erdőterület hézagos részeinek pótlására úgy intézkedtünk, hogy a f. évben a haszonbérlőt felkértük, szedessen tölgy makkot, és ültesse be, hogy az erdő felújulását megkezdhessük. Az E. K. Tanács engedélyével 1919. évben 2 hold és 300 □•öl területnek a fáját eladtuk 3600 koronáért, még pedig a csendőrségnek, falusiaknak és bérlőnek, mely eladást a kényszerhelyzet tette szükségessé, mert a vidék tűzifa hiánya miatt az erdő egész állománya veszélyeztetve volt a falusiak részéről, és a hatóság is kényszerített az eladásra. A levágás bérlő felügyelete melleit történt. A letarolt részeket is számba vettük, megvizsgáltuk. Bérlő kötelezettségeinek eleget tett. A meghagyott birtokrészen szakszerűen gazdálkodik, és szép állatállományt tart. IV. Dersi János-féle marosvásárhelyi alapítványi ház. Megvizsgáltuk a rnarosvásárhelyi 15. sz. alapítványi házastelket és úgy találtuk, hogy különösen annak cserépfedele szorul nagyobb javi-I
