Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)
Jegyzőkönyv
68 Trágyázási kötelezettségének a bérlő úgy tett eleget, hogy az alamori T. számú táblát trágyázta meg. — — -...........- — 52 holdat ugyancsak az 1. számú táblából — — — — — —— 15 és az 5. számú táblát egészen — — — — — — — 52 , ezzel a köteles 119 holdat megtrágyázta ugyan, de a funáci vetésforgóban, ahol már a múlt évben is elrendeltük volt a szabályszerű trágyázást, nem trágyázott semmit. Igazolta ezt a rendkívüli viszonyokkal és különösen azzal, hogy a bérletéből fentebb jelzett mennyiséget . elvették. Trágyája ugyan, amint megállapítottuk, jelenleg is nagyon sok van, úgyhogy a funáci elmaradt 25 holdas táblát bőven meg tudja trágyáztatni. A kerítéseket és élő akácból álló határokat legtöbb helyen elpusztították, levágták a forradalom alatt, miáltal szintén nagy károkat okoztak. Az állatállományt számba véve úgy találtuk, hogy az az eddiginél jóval kissebb. A folyó évben a gyulafehérvári agrárreform-bizottság két Ízben tűzött ki tárgyalást a birtok kisajátítására, egyik alkalommal Ladamosra, kétszer Gyulafehérváron. Minden alkalommal előterjesztettük tiltakozásunkat a kisajátítás ellen az agrárreform 2. §. 2. b) pontjának alapján. Utóbbi eljárásunk alkalmával kértük, hogy miután az agrárrendelei módosítás alatt áll, törvény ..még meg sincsen, halasszák el a kisajátítási eljárást. A gyulafehérvári törvényszék kérésünkre elhalasztotta, felfüggesztette további rendelkezésig az eljárást. Általában megállapítható, hogy miután 1918. és 1919. években haszonbérlőtől kényszerbérlet utjén 2100 holdat elvettek, és azt a falusiaknak adták ki, és az 1919. évi forradalom haszonbérlő állatállományát leapasztotta, a haszonbéri szerződésben előirt kötelezettségek nem teljesittették, trágyázás, előirt üzemterv szerinti gazdálkodás, épületek jókarban tartása ezidőszerint a kényszerbérletek folytán előállott helyzet miatt lehetetlen, de fenntartottuk haszonbérlővel szemben a jogot az esetleges károsodások megtérítése iránt. //. Berde Mázsa-féle bányabiikki kezelési alap birtoka. Az 1918. és 1919. évben a birtokra többször szállottunk ki, mivel a rendkívüli viszonyok miatt arra nagy szükség volt. A forradalom alatt a bérlő kénytelen volt elmenekülni, és igy a birtok gazdátlanul maradt. A tordai hatóság a birtokot (kivéve az erdőket) kiosztotta a falusiaknak. Rendszeres gazdálkodás itt sem történhetett éppen ez okból, hanem a falusiak mívelték. Az erdőkben, különö-
