Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

37

teszi: az állam és egyház közötti jogviszony szabályozásában való közreműködésre és e szabályozás összes konzekvenciáinak keresztül vitelére készségesen rendelkezésre fog állani.

Sizyphusi munka ez: semmi eredménye eddig nem volt. E. K. Tanácsunknak egyik kezével lépten nyomon hasztalanul küzkődnie, fáradoznia kellett és kell az autonómiánk ellen intézett támadások kivédésében, az azok elleni tiltakozásban, s ez ideget sorvasztó állandó izgatottságot okozó küzködés mellett másik kezével igyekeznie kellett kultúránk érdekében az unitárius ifjúság nevelésére minden lehetőt elkövetni, és foglalkoznia az egyház életét érdeklő minden kérdéssel.

Az egyházi szervezet új irányú kiépítésére törekvő indítványok egész sorozatát váltották ki a forradalmi események. A háromszéki kör 11 pontban, a sz,-keresztúri 15 pontban foglalták össze a megvalósítandó egyházi reformokat, s ezen kivül még számos reform indítvány érkezett be. E. K. Tanácsunk Dr. Költő Gábor egyh. tanácsos afia indítványára (227.—1918. sz.) egyházunk jövő fejlődéséért aggódó érzéssel kimondja, hogy a mostani sorsdöntő időkben egy általános, egységes, s híveink egyetemének közmegelégedésével találkozó munkaprogramm kidolgozása szükséges, mely a kor igényei szerint helyesen megva lósitandó reformok, s a megteendő intézkedések tekintetében az egyház kormányzó hatóságainak zsinórmértékéül szolgáljon. Erre a nagy jelentőségű előkészítő munkára E. K. Tanács a püspök és főgondnok urak elnöklete mellett 65 tagból álló bizottságot kért fel, s tervbe vette a bizottságnak az E. Eőtanács előtt való egybehivását. Sajnos, a változott körülmények ezt nem engedték s még ma sem engedik, hogy ez a nagyszabásúnak tervezett egyházi szervezeti reform munka megtörténjék. Az E. K. Tanács és Főtanácstól kiküldött bizottságokat több Ízben foglalkoztatták a reform indítványok, amint azt az egyházi hivatalos lap 2—3. sz.-ból avatott toll ismertetéséből tudjuk.

Kiegészítette E. K. Tanácsunk addig is, mig az esperesi vizsgálószék eljárása és a kanonikus kérdések revideálása megtörténhetik á kanonikus kérdéseket a mai idők megkövetelte kérdésekkel. Dr. Tóth György afiának az egyházi kiadványokra vonatkozó indítványára kimondotta E. K. T., hogy azok az egyházi kiadványok, melyeket az egyház megbízatásából irat, s melyek az egyház tulajdonát képezik, Ízléses alakban és sorozatos módon adassanak ki, hasonlóképpen az egyházi törvények is sorozatos módon jelentessenek meg. Az állandó irodalmi bizottság beállítása elvileg helyeselt gondolatának a formába öntését egy megalakítandó Unitárius Irodalmi Társaság körébe útal'a.

E. K. Tanács ismerve annak káros hatását, hogy egyházi lapjaink a viszonyok miatt nem jelenhettek meg, az egyházi életre annyira fontos