Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)
Jegyzőkönyv
144 53. Lörinczy István esperes indítványozza, hogy mivel a székelykereszturi főgimnáziumhoz a Főtanács új igazgatót választott, a volt igazgatónak, Pap Mózesnek, akinek a székelykereszturi főgimnázium felépítésében és fejlesztésében az elmúlt két évtized alatt elévülhetlen érdemei vannak, fejezze ki a Főtanács elismerését és köszönetét. Dr. Tóth György indítványozza, hogy Pap Mózesnek a Főtanács adja meg a a tiszteletbeli igazgatói címet. A Főtanács Pap Mózesnek a székelykereszturi főgimnázium felépítésében és fejlesztésében kifejtett működéséért elismerését és köszönetét fejezi ki, és elévülhetetlen érdemei elismeréséül neki a tiszteletbeli igazgatói cimet megadja. 54 Az E. K. Tanács 733—1920. sz. a. a Főtanács elé terjeszti illetékes elbírálásra Máté Sándor bágyoni énekvezér kegyelmi kérvényét nyugdijilletékének megállapítása iránt azzal a javaslattal, hogy a Főtanács hagyja jóvá az E. K. Tanács 592—1918. sz. határozatát. A főtanácsi bizottság az E. K. Tanács javaslatát elfogadásra ajánlja. A Főtanács többek hozzászólása után a kegyelmi kérvény elutasítása mellett az E. K. Tanács 592 — 1918. sz. határozatát a Máté Sándor bágyoni énekvezér nyugdijilletékének megállapításáról jóváhagyja, és utasítja az E. K. Tanácsot a határozat végrehajtására. 55. Az 54. jegyzőkönyvi ponttal kapcsolatosan az E. K. Tanács 733 — 1920. sz. a. a következő előterjesztést teszi a Főtanácsnak : Az E. K. Tanács megállapítja azt a már huzamos idő óta fennálló állandó gyakorlatot, hogy azok az egyházközségek, a melyekben az énekvezéri állás nem volt, vagy nincs betöltve, valamint azok az egyházközségek, amelyeknek énekvezérei a nyugdiptörvény 2. §. 1. bekezdése értelmében a belsőemberi nyugdíj intézetbe nem léptek be, a nyugdij-törvény 35. §. 1. bekezdésében meghatározott egyházközségi illetéket egyáltalán nem fizetik. E. K. Tanács szerint ez a gyakorlat, a mely a a belsőemberi nyugdíjintézetet súlyosan károsítja, a ny. törvény most idézett 34. §. 1. bekezdésének nyilván téves értelmezésén alapszik. Ennélfogva indítványozza
