Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

12

Díszíteni óhajtom a katedrát külsőleg és tartalmilag. Kívánom, hogy munkám az azon — mint fórumon — megjelenő összes jogosult várakozásokat kielégítse ; s kinyilatkoztatásai — mint erkölcs nemesítő és összetartást munkáló megnyilatkozások — a valódi unitárizmus megvalósításának útait egyengessék.

Boldogító érzet lenne egy önérzetes és öntudatos magyar unitárizmus élén állani; de ennek megteremtése igazán nehéz munkát, az erkölcsi érdekek állandó termelését, s a termelt értékeknek a gondos magvetők útjain lankadatlan hintését követeli.

Éhez erős elhatározás és odaadó munka szükséges.

Én munkakedvet és kitartást tanultam egyházunk fejétől, szeretve tisztelt püspökünktől, vallásunk és egyházunk odaadó szeretetét és az ezekérli áldozatkészséget tanultam érdemdús főgondnoktársamtól, br. P. Horváth Kálmántól; demokratikus őszinteséget, s az ebből fakadó nyíltságot és közvetlenséget tanultam boldog emlékű elődömtől, Fekete Gábortól.

Ha e megbecsülhetetlen értékű, jó tulajdonságok termő talajra találtak nálam, s ha ezek kifejlesztését az önök nagybecsű, együttes támogatása erősíti bennem; akkor remélem, hogy a hozzám fűzött várakozásoknak - ha fogyatékos mérvben is — de megfelelhetek.

Munkaköröm különben is korlátolt leend. Tiszteletben fogom tartani főpásztorunk és rangidősebb főgondnokunk törvény és jogszokás által biztosított elsőbbségét; s igy osztályrészemet az fogja képezni, amit ők ide átutalnak; melyeket törekedni fogok hangyaszorgalommal és vaskövetkezetességgel eredményhez juttatni.

Azok az óriási feladatok, melyek egyházi életünk terén előnyomulnak, közöttük egyházalkotmányunk reformja, s egyházunknak a változott viszonyok közötti elhelyezkedése, a válvetett munkát, s valamennyiünk megfeszitett munkaerejét igénylik. Az a tény, hogy hazarészünk mindenkoron a vallásegyenlőség otthona volt, s hogy a vallásfelekezetek kölcsönös tiszteletét és testvéries együttmunkálását biztosította : út és irányjelzők jövőre is.

A jogosult közös érdekek erőteljesebb védelme a felekezetek együttes munkáját ma még fokozottabban igényli.

Mi nem téveszthetjük szem elől, hogy híveink 80 — 90 %'a hazarészünk lakója, s igy egyházunk sorsát e hazarész sorsa kiválóan befolyásolja és érdekli.

Minél magasabb a hegy, annál nagyobb a szél, — tartja a közmondás — s minél nagyobb a szükség, annál közelebb az Isten, állapítja meg a hit.

Minél több a teendő, elvégzendő, annál több fáradságos tevékeny-