Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1917. évi augusztus 26., 27. és 28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1917)

Jegyzőkönyv

29 a Képviselő tanács I. Ferencz József Ő Felsége'7 elhunyta felett érzett mély fájdalmának ad kifejezést és a trónra lépés alkalmából alattvalói hódolatát terjeszti elő, igaz köszönettel méltóztatott fo­gadni szívesen bitositv^n a Magyarországi Unitárius Egyházat ki­rályi kegyelméről. Legfelsőbb parancsra: Daruváry. Az elhunyt jó Királynak legyen áldott emléke és adja isten, hogy utóda, aki Károly név alatt trónra lépett és 1916. év decem­ber 30-án ünnepélyesen megkoronázták, szintén évek hosszú során át bö cseséggel és atyai szeretettel uralkodva boldogítsa népeit! A halál egyházunkat sem kímélte meg. Fájó érzéssel említjük fel itt nagyfalusi Fekete Gábor v. b. t. t. egyházi főgondnok urnák folyó évi junius hó 18-án bekövetkezett halá át és fájó érzéssel emlékezünk meg árkosi Benkő Mihály, kövendi Weress József E. K. Tanácsi tagok elhunytáról is. Nyugodjanak csendesen, emlékük áldott mindnyájunk előtt. Fájó érzéssel gondolunk azokra az elhunytakra is, akik az irtoztatj háborúban drága hazánkért és mindnyájunkért küzdve hal­tak el. Pihenjenek ők is csendesen, emlékük, szeretteik lelkében örökké élni fog s mindnyájan hálás kegyelettel emlékezünk dicső­séges harcaikról. A rettenetes világháború negyedik évébe vagyunk már. Az áldozatok száma folyton emelkedik. Óhajtva várjuk mind­nyájan a háború megszűnését és az áldásos béke visszatérését. De ki tudhatja és ki mondhatná meg mit hoz a jövő ? Erős hittel bí­zunk a jó Isten gondviselő szeretetében, mely bizonyára megőriz továbbra is a veszedelmek között. Erős hitünk és bizalmunk segített munkáink folytatásában, kötelességeink teljesítésében. A nehéz viszonyok között is legfőbb törekvésünk volt Egyházunk javára szolgálni. Az elmúlt évi E. Fő­tanács után az E. K. Tanács 20 ülést tartott és 433. jk. számú határozatot hozva intézte az ügyeket. Az iktatóra érkezett 1800 ügydarab. Az államtól a szokott rendes államsegélyeket az 1916/17 állami költségvetési év második és 1917/18 év első felére megkap­tuk. Hálás köszönettel ismerjük el az államtól rendkívüli segélyezés által is nyújtott támogatást, melyre a jelen háborús viszonyok kö­zött valóban szükségünk volt. Hálás köszönettel emlékezünk meg azokról a jótékony segélyekről is, melyek különösen a háború vé­szei elől menekülés idején a menekülni kényszerüli egyházi alkal­mazottak javára adattak A segélyezésekről következőket jelent­hetjük . Az Országos Hadsegélyző Bizottság rendelkezésre utalt 45.000 K. Az Erdélyrészi menekültek segélyző Bizottsíga 23.451 K, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom