Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1916. évi augusztus 27. és 28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1916)
Jegyzőkönyv
Sm ~ püspökünknek érdemteljes működését, azon hossz#*-, folyamán, melyet eddig püspökünk, mint püspöki ért meg. még sem tehetjük, hogy amellett, azt észjHHföL véve, elmenjünk és mint szerető családtagjai peljük annak fejét, szellemi irányítóját és vezéré Ezért üdvözöllek Téged életednek e nevezete« magam és egyházam nevében. A mi irántad éJ tiszteletűnk és őszinte szeretetünknek vágyókon Nem akarom felemiiteni a te munkásságodnalv’P voltát, melyet egyházunk minden tagja úgy is ismei*^| mely egyházunkat a fejlődés magas fokára emelte, csak rá akarok mutatni, hogy hosszas püspökséged alatt voltak bonyolult esetek és ezen nehéz helyzetekben bölcsességed, előrelátásod és a telkedben élő, onnan önkéntelen üli kitörő szeretet szava lecsillapitá a szenvedély ek fel lángolását és te egyházunk kis hajóját, a rajta- levő neked és nekünk drága szellemi és anyagi javainkkal lerhel-l ten biztos révbe juttatód, anélkül, hogy ellenséget lát-í tál volna. Te mondád kedves barátom és püspököm, hogy te hálával fogadtad a nagy Isten kegyelmét, mely tavaly megenged« érned a 80-:ik évet, de neked kedvesebb azon 40 év, melyen mint püspök szolgáikatád egyházadat. Ezt értjük, 'mert ott munkásságod minden kövét saját kezeddel raktad le és iá te szellemied bélyegét viseli. Benned megtestesül Mikeás próféta szava: »Óh ember, megmondotta Isten mi legyen jó és mit kíván az Ur te tőled egyebet, hanem, hogy igazságot cselekedjél, szeresd az irgalmasságot és hogy megalázd magad és hogy az Istennél alázatosan járj.« így cselekedtél. Amiért neked csak jóakaróid és barátaid vannak. Ennek tudata tartson fenn a kétségek és el lankát dás óráiban, merits bizalommal a mi tiszteletűnk és szeretetünk ki nem apadó forrásából biztató hitet és kit tartást, minden időben, ha annak szükségét érzed, hogy haladhass egyházunk javát szolgáló munkásságodban, az általad kitűzött cél felé.
