Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1915. évi augusztus 29. és 30. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1915)

Jegyzőkönyv

77

hetik a tanuló a hit tárgyainak az ismeretére. Ez a IV. osztály anyaga. Itt már lehet a kijelentéssel kapcsolatban az eddigi bibliai ismereteket bővíteni és mélyíteni. Itt van helye annak is, hogy a keresztény vallás mellett a többi ókori népek vallásos fogalmaival is nagyjában megismertessük tanulóinkat.

A vallástanítás második foka az V osztályban a kér. egyház történetével veszi kezdetét. Ennek keretében sok alkalom nyílik láttatni és éreztetni a tanulókkal azt, hogy a keresztényi szellem minő különböző alakokban nyilvánult meg, mig a reformációval rálépett a fokozatos fejlődésnek arra az útjára, amelyen a tudományok és általános műveltség terjedésével lépést tarthat. Az őskereszténység belső életének megvilágítására szolgál itt az apostolok cselekedeteinek az olvasása De emellett válogatott egyháztörténelmi olvasmányok útján lehet és kell a történelmi belátást mélyíteni s a vallásos buzgóságot élénkíteni.

Az unitárius egyház történetének, szervezetének és alkotmányának a megismertetése fejezi be a VI. osztályban a történelmi fokot. Fölösleges, hogy e tárgynak a fontosságát egyházunk szempontjából külön is kiemeljük. Küzdelmeink és szenvedéseink emlékeinek, fejlődésünk és haladásunk tényezőinek élénk bemutatása alkalmas eszköz arra, hogy az unitárius buzgóságot fokozza s az egyházias érzést ápolja. Ezeknek termékenyítésére szolgál kiválóbb történelmi alakjaink élet- és jellemrajzának olvasása.

Az erkölcsi és hittani fokon már a vallástanításnak a mindennapi élettel kell szoros kapcsolatba jönnie. Még pedig a VII. osztályban az által, hogy a korunk társadalmát mozgató szociális eszmék és törekvések megismertetése és mérlegelése által sajátítsák el a tanulók azt a helyes életfilozófiát, amely a szép és jó élet folytatására segíti.

Végül a VIII. osztályban az unitárius hittant már a tudomány megvilágításában, más egyházak hittanával való viszonyában apologetikus módon lehet tárgyalni, hogy