Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1915. évi augusztus 29. és 30. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1915)

Jegyzőkönyv

6

leginkább szükségessé tette volna, a inult zsinati főtanács óta kibocsátott lelkészek felszentelése, egyházi főtanácson sem ütközik akadályba, egyházi törvényeink ezt nem tiltják, sőt kivételesen reá is utalnak. Ezért jelen főtanácsi gyűlésünk keretében az illető lelkészek is felfognak szenteltetni.

De ha ezek szerint a nyomasztó háborús viszonyok között is egyházunk ügyeit nagyobb fennakadások nélkül intézhettük is, olyan terhekkel és költségekkel nehezedtek és nehezednek azok egyházunkra most is, hogy nem tudom, hogy jelentékeny államsegélyeink mellett is elbirjuk-e azokat s hogy bírjuk el. Ezért legyen szabad óva intenem enyházi főtanácsunk mindenik tagját, hogy bármily üdvös és hasznos gondolataik és indítványaik lennének egyházunk jól felfogott érdekében is, ha azoknak megvalósítása pénzbe, még pedig nagy pénzbe kerül, hagyják azokat nyugodtabb időre s ne kívánjanak maguknak olyan dicsőséget, a melyért ha ma sokan megtapsolnák is, holnap nagyon megbosszulhatja magát egyházunk életében. Mindennek megvan a maga ideje. Az idő előtt született gyermek, ha megél is, ritkán telik benne öröme szülőinek. Gondoljuk meg, hogy mennyit nélkülöznek és szenvednek azok, akik a harctéren vannak, ne legyen terhűnkre nekünk se, ha nélkülöznünk kell sok oly dolgot, a mihez különben igényt formálhatnánk. Mint az apostol tanuljuk meg mi is megelégedni azokkal, a melyekben vagyunk. Sőt adjunk hálát Istennek most azért a gazdag termésért, a melylyel hazánkat megáldotta s ezzel a mindennapi kenyeret biztosította. És adjunk hálát Istennek, hogy általában ez iszonyú háborúban a győzelem reményeivel küzdve és ontva vérünket, bizalmunk lehet egy szebb jövő iránt.

Ezek után ismételten üdvözölve egyházi főtanácsunk tagjait, a tárgysorozatban kitűzött tárgyak nyugodt, komoly, minden személyeskedést kerülő tárgyalására bizton számítva és azt kérve is, a jelen főtanácsi gyűlést ezennel megnyitódnak nyilvánítom.

Ezt követőleg Józan Miklós közügyigazgató afia a következő imádsággal kéri a gyülésezésre Isten áldását:

Bölcs Teremtő, Szent Úristen! Mennyei édes Atyánk a Jézus által! ki a négy szelek tájékáról, házi tűzhelyeink mellől, egybegyüjtöttél minket a mi lelki Sionunkban, hogy itt megújítsuk