Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1915. évi augusztus 29. és 30. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1915)

Jegyzőkönyv

110

126. §. Vizsgázónak a fenntieken kívül vizsgát kell tennie minden szakcsoportnál egy modern: angol-, német-, vagy francia nyelvből és a rendszeres teológiai szakcsoportnál latin-, az ószövetséginél héber-, az újszövetséginéi görög-, a történelmi és joginál latin-, a bölcsészeti és neveléstudományi szakcsoportnál latin- vagy görögnyelvből.

127. §. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgálatot sikeresen kiállotta, a vizsgáló bizottság és a teológiai hallgatók előtt előadást tart. Ha az előadást a bizottság elfogadja, a vizsgázottnak teológiai tanári oklevelet ad, melyet az elnök és a vizsgáló bizottság jelenlevő tagjai írnak alá és az Akadémia pecsétjével látnak el. Á vizsgálat eredményének jelzésére e szó használandó: „megfelelt“.

A vizsgálatról a vizsgáló bizottság jegyzőkönyvet vezet és jelentést tesz az E. K. Tanácsnak.

128. §. Ha a szóbeli vizsgálat nem sikerül, féléven belől megismételhető. Ismétlés csak egyszer engedélyezhető.

129. §. A vizsgálatért folyamodó írásbeli dolgozatának benyújtásakor köteles 100 korona vizsgadijat befizetni. (A dolgozat bírálói, a dókán és az oklevél díjába.)

130. §. A teológiai tanárságra képesítő vizsgálatra vonatkozó összes iratokat és dolgozatokat a dékán kezeli és őrzi a Teológiai Akadémia levéltárában.

131. §. Aki a teológiai tanári vizsgálatot sikerrel letette, annak kérelmére az E. K. Tanács megengedheti, hogy a Teológiai Akadémián magántanári előadásokat tarthasson.

Ez a törvény az 1915. évi szeptember hó 1-vel lépik életbe.