Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1913. évi október hó 26-28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1913)
Jegyzőkönyv
71 azon ajánlattal terjesztette fel, hogy mondassák ki a két egyházközség egyesítése azon feltétellel, hogy ha a marosszentkirályi egyházközség jövőben képes volna a törvényes feltételeknek megfelelő önálló egyházközséggé alakulni, akkor a marosvásárhelyi egyházközség köteles a marosszentkirályi egyházközségnek minden ellenmondás és kifogás nélkül az ingatlan javakat természetben, az ingókat pedig a jelenlegi értéknek megfelelően, kamatmentesen, visszaadni. Az E. K. Tanács tekintettel a marosszentkirályi egyházközség néptelenségére, mivel az összes lélekszám csak 14, tekintettel továbbá a marosvásárhelyi egyházközség fejlődésképességére, Egyházunk érdekében állónak tartja a két egyházközség egyesítését és a folyamodást azzal a javaslattal terjeszti az E. Főtanács elé, hogy a marosvásárhelyi és marosszentkirályi egyházközségek marosvásárhelyi anyaegyházközség név alatt egyesíttessenek. A marosvásárhelyi egyházközség rendelkezzék a marosszentkirályi egyházközség vagyonával, de ha a marosszentkirályi egyházközség jövőben képes lesz ismét önálló egyházközséggé alakulni, akkor a marosvásárhelyi egyházközség köteles az egyesítés alkalmával megállapított összes ingatlan és ingó vagyon pénzértékét, kamatmentesen visszaadni a marosszentkirályi egyházközségnek. A főt. biz. elfogadásra ajánlja. Az E. Főtanács tekintettel arra, hogy a marosszentkirályi egyházközség elnéptelenedett, ellenben társegyháza a marosvásárhelyi, szép reményekre jogosító élénk egyházi életet folytat, a marosszentkirály—marosvásárhelyi társegyházközséget, marosvásárhely i anya egyházközség cim alatt egyesíti és fölhatalmazza, hogy a marosszentkirályi egyházközség ingó és ingatlan vagyonát tulajdonába vegye. A E. K. Tanácsot fölhívja, hogy a marosszentkirályi egyházközséghez tartozott ingó és ingatlan vagyont becsültesse meg, arról vétessen föl jegyzőkönyvet.
