Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1912. évi október hó 27-29-én napjain Kolozsvárt tartott gyűlésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1912)
Jegyzőkönyv
20 7. Még csak mult évi főtanácsunk óta elhunyt egyház,' tanácsos afiairól kívánok kegyeletes érzéssel megemlékezni. Elhunyt lelkészeink közölt már megemlékeztem Csegezi László, Kelemen Albert és Kozma Dimén afiairól, de mindhárman egyházi tanácsosok is lévén, annyival kevésbbé hagyhatom nevöket itt is feljegyzés nélkül, mert Csegezi László a fia évek hosszú során át mint esperes is teljes igyekezettel szolgálta egyházunkat, Kelemen Albert szintén mint esperes s e mellett mint közügyigazgató is oly buzgalommal és lelkiismeretességgel teljesítette tisztével járó kötelességeit, hogy ezért nem egyszer a törvényes esperes elnevezéssel is elismerésünket kívántuk iránta kifejezni; Kozma Dimén bár az ifjabb nemzedékhez tartozott, már is több jelét adta volt annak, hogy az egyházi tanácsosságra teljesen méltó volt. Világi egyházi tanácsosaink közül, Istennek legyen hála érette, a múlt évi főtanács óta csak kettőt vesztettünk el: Márai Lajos és Mikó Béla afiait. Legyen áldott mindnyájoknak emléke sí az isteni gondviselés pótolja ki helyüket sorainkban. De nagy mulasztást követnék el, ha Chalmers András és Harrison John angliai hitrokonainknak, mint tiszteletbeli egyházi tanácsosainknak a sírjára is nem tenném le e sorokban a kegyeletes emlékezés koszorúját, akik közül előbbi 1879-ben Dávid Ferencünk halálának 3 százados, utóbbi 1910-ben születésének 400 százados emlékéi ünnepelték meg velünk hazánkban. Chalinersre valószínűleg már kevesen fognak emlékezni közülünk; én jól emlékszem az ő rokonszenves modorára s az ünnepélyen az angoi küldöttség nevében tartott beszédére; de Harrison úr bizonyára mindnyájunknak emlékében él, aki az ő lelkes és lelkesítő beszédeit ünnepélyeinken Kolozsvárt és Déván is hallották. Mindkettőben nem csak egyházunknak, hanem 'hazánknak is lelkes barátját vesztettük el. Szálljon sirjokra innen a távolból is egy bús sóhaj! Egyházunk más ügyeiről az E. K. Tanács jelentésé-