Csifó Salamon (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Zsinati Főtanácsa által, az egyház alapítója és első püspöke: Dávid Ferencz születésének négyszázadik évfordulója alkalmából, Kolozsvárt, 1910. augusztus hó 20. és 21-ik; Déván augusztus hó 23-ik napjain tartott Emlékzsinat rendkívüli üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1910)

Jegyzőkönyv

— 25 —

Tudomásul vétetett. Gvidó Béla lelkészesperes beszéde egész terjedelmében olvasható a függelékben a XLVI szám alatt.

Ezek után elnök Méltóságos és Főtisztelendő püspök úr intéz beszédet a Zsinati Főtanács tagjaihoz és a gyülekezethez. Kiemeli, hogy kikutathatlanok a gondviselésnek utjai s bölcsek az ő cselekedetei. Szenvedés, üldöztetés és elnyomatás között mintegy háromszáz évig titkon őrizték szivükben elődeink Dávid Ferencz tanításait s azt a szellemszabadságot, melyet ő hagyott reánk s melynek mi örökösei vagyunk. Háromszáz év után csak a múlt század közepe táján kezdett vallásunk, egyházunk fölül a politika és más tényezők által előidézett vihar elszállani. Csak ekkor kezdettük mi Dávid Ferencz szabad szellemét és tisztultabb valláseszméit a világ előtt egész nyíltan hirdetni s ma már bel- és külföldi hitfeleinktől körülvéve, általuk segítve, támogatva, más egyházaktól tisztelve, állhatunk meg és szentelhetünk egyházunk alapítójának és első püspökének emlékünnepet. Van hát föltámadás, van örökélet, van előhaladás, napról-napra terjedő világosság a szellem, illetve az emberiség életében. 0 hálát ad a maga részéről Istennek, hogy Dávid Ferencz feltámadásánál szólhatta ez apostol eszméit 1868-ban a tordai zsinaton és hogy most a négyszázadon emlékünnepen nemcsak Dávid Ferencz eszméit, hanem ez eszméknek vallóit, követőit is rokonszenvével, támogatásával, tiszteletével veszi körül a miveit világ. Uj idők jele, egy soha el nem múló uj életnek kezdete ez. S mintegy Mózesként a Nebó hegyén áll most és köszöni Istennek, hogy az ő segítségével népét az Ígéret földéig, - az Ígéret földére elvezetni sikerült Köszöni a Főtanács tagjainak ünneplő zsinatunk iránti meleg érdeklődésüket, más résztvevőknek pedig egyházunk iránt tanusitotl szives figyelmüket. Isten áldását kérve mindnyájunkra a közelben és távolban egyaránt, ünneplő zsinati gyűlésünket bezárja.

E beszéd egész terjedelmében olvasható a függelékben XLVII. szám alatt.

Gvidó Béla közügyigazgató-helyettes, a Méltóságos és