Boros György: A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1910. évi október hó 30-31. napjain Kolozsvárt tartott gyüléséről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1910)
Jegyzőkönyv
— 6 — veltség : a tisztán kath. államokban — a minő különben már alig van egy-kettő - vagy azokban az államokban, a melyekben a protestántismusé a vezérszerep, vagy legalább ellensúlyozni tudják a kath. egyház hatalmát s befolyással bírnak, annak irányára ? Bármily tisztelettel viseltessünk is ennélfogva a pápa és a római kúria iránt, a melynek kétségen kivü nagy része van abban, hogy a pápa egy ilyen encyklikát kibocsátani magát elhatározta, kerülve az erősebb kifejezést, kénytelenek vagyunk azt a legnagyobb roszhiszemüségnek tulajdonitani. Tekintettel azonban arra, hogy ez az encyklika bármily sérelmes legyen is a protestánsokra nézve, sem a reformáció becsét, sem a reformátorok érdemeit kisebbíteni a világ előtt soha sem fogja, sőt többet árthat a katholicismusnak, mint a protestántismusnak, amennyiben lehetetlen, hogy az ilyen encyklikák végre is el ne idegenítsék az elfogulatlan gondolkozó) bíráló s tisztultabb felfogású katholikusokat magokat is legnagyobb hithüségök mellett is a róm. kath. egyháztól, vagy legalább gondolkozóba ne ejtsék az iránt, hogy vájjon a rómkath. egyház nem fog e az ilyen encyklikákkal, mind több eleven szenet gyűjteni a maga feje felett, a melynek parázsa már is nem egy helyt, nem egy államban érezhető a klerikálizmus ellen megindult ellenszenvben. Tekintettel továbbá arra, hogy ez az encyklika s hasonló encyklikák minket protestánsokat egyházunk jogainak gyakorlásában egyáltalában nem akadályozhatnak meg, tekintettel végre arra is, hogy a menynyiben ez az encyklika a felekezetközi béke megzavarására kétségen kívül befolyhat — ismerve a róm. kath. főpapság hazafiságát, valamint az egyházban vezető szerepre hívatott egyének s hívei legnagyobb részének is a felekezetközi béke iránti hajlandóságát és készségét, ez irányban sincs okunk nagyobb súlyt helyezni erre a szerencsétlen encyklíkára, részemről a Mlgs és főt. egyh. Főtanácsnak sem tudok egyebet ajánlani, minthogy sajnálatunkat, de egyszersmind megbotránkozásunkat is kifejezve a szóban levő encyklika felett, abban a reformációra és a reformátorokra minden alap nélkül s a történelem meghamisításával szórt vádakat a leghatározottab-