Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Zsinati Főtanácsának 1907. évi augusztus hó 25. és következő napjain Csókfalván tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1907)
Jegyzőkönyv
75 — 30. Az E. K. Tanács 898—1907. szám alatt jelenti, hogy az 1906. évi főtanácsi bizottságnak a gazdasági bizottság évi jelentésére tett észrevételeit beható tárgyalásra s annak eredményéhez képest jelentéstételre kiadta a gazd. bizottságnak. A gazd. bizottság által beterjesztett jelentést az E. K. Tanács elfogadta s egész terjedelmében a Zsinati Főtanács elé terjeszti a következőkben: Méltóságos és Fötisztelendő E. K. Tanács! A t. Főtanácsi bizottságnak bizottságunk 1906. évi jelentésére, mely a Méltóságos és Főtisztelendő E. K. Tanács 1161. sz. alatti határozatával felvilágositó jelentés tétele végett bizottságunkhoz áttétetett, jelentésünket van szerencsénk a következőkben előterjeszteni: Tekintve az egyes birtokok nagyságát és azoknak gazdasági művelés alatt álló részét (erdők kivételével) és ehez viszonyítva az abban levő állatok létszámát, a t. Főtanácsi bizottság tévesen állapította meg, hogy a bányabükki gazdaságban 47* holdra, Bunban 67* holdra, Ladamos—Alamoron és Pusztaszentmiklóson pedig csak 77* holdra esik egy állat. Főtanácsi bizottság tévedése azon alapul, hogy a gazdaságokban levő juh- és sertésállományt nem számítja be az állat-állományba azon indokból, hogy azoknak külön legelője van. Azon legelők, a melyeken a juhok és sertések legeltetnek, a birtokok alkotó részei, a hold-számba épen úgy be vannak véve, mint a szántók, rétek vagy kaszálók, a melyeket az évnek bizonyos szakában épen úgy legelnek s éppen úgy trágyáznak, mint a legelőnek kiszakított részeket. A juh-állománnyal az ugar, betakarítás után pedig más szántók állandóan egész éven át kosaraztatnak s ezzel a juhok után nyert trágya túlnyomó része a szántók trágyázására használtatik. A juh- és sertés-állomány tehát nem vehető külön számításba, hanem a többi gazdasági állatokkal együtt számítandó a gazdasági üzemtanban is elfogadott számítások szerint. A juh- és sertés-állomány beszámításával pedig a bányabükki gazdaságban nem 47* holdra esik egy állat, hanem
