Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Zsinati Főtanácsának 1907. évi augusztus hó 25. és következő napjain Csókfalván tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1907)
Jegyzőkönyv
38 noki székben kifejtett munkásságát és tevékenységét. Nem szükség mondanom, hogy mennyire meghatott s mily örömöt okozott mindnyájunknak e beszéde, mint annak elhangzásával s közben is többször kitört lelkes felkiáltások arról bizonyságot tesznek. De bocsásson meg, ha én azt mondom, hogy nekem s megvagyok győződve, hogy zsinati főtanácsunknak is, sőt egész egyházunknak Méltóságod még erősebb biztosítékát adta e programmnál a személyében történt szerencsés választásnak, egyházunkban a közbizalomnál fogva eddig elfoglalt állásokban már kifejtett és tényleg tanusitott munkásságával és tevékenységével. Valóban, Méltóságod mint évek hosszú során át marosi egyházkörünk tényleges, később, a mikor kir. táblai elnökké történt kineveztetésével Marosvásárhelyről Kolozsvárra tette át lakását, tiszteletbeli felügyelő gondnoka, itt kolozsvári kollégiumunknak szintén felügyelő gondnoka, jogügyi bizottságunk elnöke, az E. K. Tanácsnak ismételt megválasztásokkal tagja, közügyi, pénzügyi, jogügyi, nevelésügyi, szóval minden irányú ügyeinek elintézése körüli tevékenységének, buzgóságának, hazafiságának és bölcsességének oly számos tanujelét adta, hogy most kifejtett programmja nélkül is teljesen meglennénk győződve arról, hogy ez úttal is egyházunknak egy oly férfiát emelte a zsin. Főtanács a főgondnoki székbe, a kire méltán büszkék lehetünk, a ki nemcsak megközelíti, hanem méltó utóda lesz nagynevű elődeinek a főgondnoki székben s azoknak díszes névsorában annál kiválóbb helyet foglaland el, minél több időre terjed főgondnoksága. Ezért a midőn ismételten szivem teljességéből a legmelegebben üdvözölném Méltóságodat főgondnoki állásában, kezeimet az égre emelve, kérem a gondviselő Istent, hogy adjon Méltóságodnak erőben és egészségben hosszú életet mindnyájunknak, szeretett családja, a társadalom, hazánk és egyházunk örömére. Soká éljen. 14. Elérkezvén az isteni tisztelet ideje, Elnök az ülést bezárja, a következő ülés idejét d. u. 5 órára kitűzi és a híveket a templomba menetelre felhivja.
