Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Zsinati Főtanácsának 1907. évi augusztus hó 25. és következő napjain Csókfalván tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1907)
Jegyzőkönyv
109 ~ Az 1906. évi számadások megvizsgálása alkalmával a számvevőség megállapította, hogy egyházunk közalapjának vagyonából 1906. év végéig elköltött és 1907 márcziusig helyre nem pótolt összeg együttesen 29515 kor. 86 fillért teszen ki. Ez tehát az az összeg, melynek helyrepótlásáról gondoskodnunk kell. Erre nézve bizottságunk nem talál más módot, mint azt, hogy kérje az E. K. Tanács a Főtanácsot, hogy az egyházi évi államsegélyből 1907. évtől kezdve bocsásson a közalap rendelkezésére évenként 5000 koronát mindaddig, mig a jelzett 29515 kor. 76 fill, vagyonapadást helyrepótolja a következő módon. Az évi 5000 koronából fedeztessék első esetben a mindenkor hátralékban lévő tőkének évi 4l/2°/0'Os kamatja s a mi ezután fennmarad, az fordittassék a tőke törlesztésére, illetve a tartozás apasztására, a mely czélból és nyilvántartás czéljából is a 29515 kor. 86 fill, a közalap számadásán a beveendők között előírandó az évi egyházi államsegélyt terhelőleg. II. Az Egyh. közalap költségvetési hiány tatait illetőleg 1908. és a következő évekre: A költségvetés 1908. évre 31715 kor. 52 fillér hiánylattal van előirányozva. Ez azonban növekedni fog, mert hátrább látható javaslatunk szerint — ha az elfogadtatik — leesik az előirányzott jövedelemből a püspöki fizetés fedezésére az államsegélyből eddig adott 1500 korona. Továbbá az E. Főtanács az E. K. Tanács előterjesztésére 77—1906. sz határozatával a deficzitek fedezésére jóváhagyta azt, hogy a gazdaságok a jószágigazgató gazdasági bizottság s kezelési költségekre fizessen, illetve adjon be a közpénztárba, a közalapba a birtokok értéke után kirótt 472%-on, mint tiszta jövedelmen felül, még 8392 koronát. Sajnos, még 1907. év se telt el, illetve még erre az évre se tudtak a gazdaságok ez ideig semmit beadni; sőt arra a tapasztalatra kellett ily hamar jőnünk, hogy örvendenünk kell, ha ez összeget a gazdaságok képesek lesznek bár két részben befizetni, mert a gazdasági viszonyok részben az időjárás mostohasága, részben a cselédmunkás és napszámosok hiánya és drágasága miatt nagyon is válságossá,
