Csifó Salamon (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1906. évi novembert hó 4-5. napján Kolozsvárt tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1906)

Jegyzőkönyv

— 36

Sz. 50—1905. fg

Méltóságos és fötisztelendö egyházi Főtanács!

Megilletődéssel vettem a f. év október 27-iki üléséből hozzám intézett azon sorait, amelyben főgondnoki eddigi eljárásomat érdemem feletti elismeréssel méltatta.

Én egyszerűen csak kötelességemet igyekeztem csekély tehetségem szerint teljesíteni és ha ez méltatásra talál, nemcsak soha meg nem szűnő hálával fogadom, de hosszas egyházi szolgálatom legszebb jutalmazásául is.

Azonban a f. évi augusztus 5-én kelt átiratomban a főgondnoki állásról való lemondásom indokai erős meggyőződésemen alapulván, azokhoz most is ragaszkodom és minthogy lemondásomat érett megfontolással tettem, azt most is fenntartom.

És most, midőn mint főgondnok a Méltóságos és Főtisztelendő egyházi Főtanácstól elbúcsúzom, nem távozom el az egyház kötelékéből, melyhez mint 1846-ban megválasztott egyházi tanácsos fűz.

És azóta különböző minőségben szolgálva szeretett egyházamat, talán még ezután is, mint koromnál fogva legidősebb egyházi tanácsos, annak előmenetelére tehetek valamit.

Végre tiszteletteljes bizalommal kérem az egyházi Főtanács tagjait, engemet tapasztalt szivességökben ezután is megtartani.

Megkülönböztetett tisztelettel lévén, Budapest, 1905. december 8.

Kész szolgája:

Id. Daniel, Gábor s. k.

főgondnok.

E. K. Tanács a maga részéről ismételten kifejezte id. Daniel Gábor főgondnok ur személye iránt viseltető osztatlan szeretetét és bizalmát, a főgondnok ur levelét azzal terjeszti az E. Főtanács elé, hogy tekintettel a főgondnok urnák lemondásához való szilárd ragaszkodására, melyben sem az