Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának 1901. szeptember 22-25-én -án Kolozsvárt tartott üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1901)
Jegyzőkönyv
6 küzdve nézzünk jó reménynyel az új század elé. Mert igaz ugyan, hogy jelenleg bizonyos visszaesés tapasztalható sok irányban és igy a vallás légkörében is. Mintha sokan ismét beakarnák kötni az emberek szemeit. S tény az, hogy a vallásról, az üdvről való babonás felfogások, ámítások soha több embert meg nem vesztegettek, mint napjainkban. De hát nyár közepén is hányszor elborul a nap ; a tiszta égre hányszor tornyosulnak sötét fellegek. Azért a nap csak napnak marad ; fényét, világát nem olthatja ki a legsötétebb felhő se. Bizzunk hát mi is szent vallásunk napjának fényében és világában. „Az Ur nem hagyja el az övéit.“ A mi pedig az új épületet illeti, a melyben ma először tartjuk főtanácsi gyűlésünket, a mint méltóztatnak tudni, több mint egy évtizede, hogy tanácskozásainknak nem egyszer képezte tárgyát régi kollégiumunknak kibővítése vagy egy egészen új kollégiumnak építése. Minden oldalról történt megfontolás után végre az utóbbiban állapodván meg, az új kollégium építéséhez még a múlt évben hozzá kezdettünk s Isten segedelmével be is van végezve annyira, hogy azt ma ünnepélyesen átadhatjuk rendeltetésének. Ezt megelőzőleg mi csak azért gyűltünk egybe e helyiségbe, hogy főtanácsi gyűlésünk megalakulhasson. Ezért ez irányban sem kívánok kiterjeszkedni. Pedig az alkalom nagyon csábitó. Hiszen ez az új épület a gondolatoknak egész raját keltheti fel keblünkben. De azoknak szárnyalásában a megnyitási ünnepélyen egy pár óra múlva alkalmunk lesz gyönyörködni. Részemről csak egy óhajtásomnak kívánok kifejezést adni. És ez az, hogy az új épületben, a melyben az új századdal megkezdjük tanácskozásainkat is, újítsuk meg mindnyájan vallásunk és egyházunk iránti szeretetünket, buzgóságunkat és áldozatkészségünket és a régi helyiségből ide áthozott ügyiratokkal együtt hozzuk át azt a szellemet is, mely az elhagyott épületben folytatott tanácskozásoknál vezette hitelődeinket és vezetett minket is a letűnt században. Az 1901-ik évi egyh. főtanácsi gyűlésünket ezennel megnyitódnak nyilvánitom.
