Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
- 107 ~ tsufos nevezetekkel illettetünk gyakorta; sőt némelyek ugyan irtóznak tollúnk. Sokszor ugyan fenekednek reánk. Még azt is elmondja némely: Ollyá tartaná, ha valakit közüliünk megölhetne, mintha áldozatott tenne isten előtt. Ján. 16. 2. De mindezeket cselekedték a Krisztussal, és az ő tanítványaival is a Krisztus jövendölése szerint. Mü ezeket istenre bízzuk, senkit érte nem kárhoztatunk, senkinek gonoszt nem kívánunk, sőt inkább tiszta lélekkel kévánjuk: hogy az isten mindeneknek irgalmazzon, az ő szent eszméretiben jó lelke által világosítson, az egyességnek és szent szeretetnek leikével megáldjon. Hogy mind e világban egymással, mint a tanítványok egyesek lehessünk, békességben élhessünk. Joan. 17. 11. Mind a következendő életben fejenként a mü fejünkkel, az ur Krisztussal egyesülhessünk. Amen!“ Jegyzés ezen hitvallás létrejöttének körülményeiről. 1. Tordai Szaniszló Zsigmond ugyanazon megye alsó kerületében ifjúságától fogva először a köznemesek, azután a főnemesek vicze comese, Rákóczi Ferencz fejedelemtől 1707-ben még Magyarországon is különböző ügyek elintézésével kezdett megbizatni, ezen utón jutott gróf Károlinéval ismeretségbe, kivel az unitárius vallásról vitatkozni kezdett, a confessiot Szentiváni Bartók Jánossal kidolgoztatta és átadta az ururnőnek. Szaniszló naplójából unokája Nagy Mihály tordai rector kiirta és tanítványainak mint tankönyvet tanította, a bevezetés VI. pontjában ezeket mondja: Szaniszló Zsigmond uram innen Tordavármegyéből indult ki bujdosni (másokkal, úgy aranyosszékiekkel is) 1707. esztendőben szept. 23-ik napján ; októbernek pedig első napján esmerettségben esett Generális Károly Sándor ur ő excellentiájának; mert Kórodról Kolozsvárra visszahivattatván, innen ő nagysága küldötte ő kegyelmét a Maros-felé, hogy onnan vinne bizoyos hirt a reá bízott dolgokról: azon nap Kolozsvárról csak Felekig jöhetvén ki, itt meghál és másnap Bágyonba úgy érkezik, hogy ott a reá bízott dolgot megértvén, azon nap meg is irta a generális urnák; maga is megérkezik azon holnapnak 9-ik napján a Kolozsvárnál levő táborhoz. Ezután novembernek első napján Károlyban a generálisnak asztalánál lévén, esmeretében esett az asszonynak is ő excellentiájának. Annyira, hogy 1708. esztendőnek januáriusnak 9-ik napján (Károlyban kelletvén ismétlen jönnie maga quartélyáról, Mándokról) az unitária religioról bőségesen disputáit vagy beszélgetett az említett aszonynyal ő excellentiájával; mert maga jegyzéseiben ezt írja: Generálisné asszonyommal ő nagyságával
