Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

Tartalom

Csak azt és annyit írjon meg, a mennyit tud, később előkerülő okiratok nyomán az utódok a hiányokat a lehetőleg kifogják pótolni. Tehát „csak azt és annyit“, hiszen igy nincs lehetetlenség. E biztatás és a már szintén néhai Derzsi Károly tanártársamnak a latinnyelvü okmányok kiolvasásában és megértésében hathatós segítsége tette lehetővé e munka elkészítését. Pap Domokos tanár is fordítót egy pár részletet a Matriculából.

A többi okok, melyek engem e könyv megírására bírtak, következők: 1. mert ez által hasznos munkát végzek; 2. mert ezen intézet hatása Torda és vidéke általános miveltségére igen fontos és elévülhetlen; 3. mert benne hazánk történetének, mivelődésének egy kis részét beszélem el;

4. mert ennek is épen úgy kijutott a szenvedésekből, mint hazarészünknek; 5. mert az iskola az életnek nevel s egyiknek a másikra visszahatása van; 6. mert a múltak ismerete nélkül a jelent és a jövőt sem tudjuk kellőleg munkálni; 7. más tanintézetek történetét is jó formán már mind megírták, miért maradna egyedül csak er az éji homályban; 8. akik Tordát kicsinylőleg lenézik, e műből megláthatják, hogy ez a város a közmivelődés iránt mindig nemcsak érdeklődött, hanem azért áldozni is akart és tudott is.

Igaz, hogy városunkban sokan csak a főgimnáziumért rajongnak, az algimnáziumot kevésbe veszik; pedig létesülhet-e főgimnázium algimnázium nélkül? Épithetünk-e emelet, mielőtt az alapot, a földszintet nem ismerjük? Az állam is erre a 300 év alatt erősen megvetett alapra szándékszik felépíteni az ő főgimnáziumát.

Íme az okok, melyek engem e mü megírására, helyesebben összeállítására serkentettek!

Forrásaimról a szövegben megemlékeztem; itt is felemlítem, hogy e könyv megírásánál kutfőkül használtam: az iskolánk levéltárában meglevő legrégibb igen nagybecsű Matriculát, melyet Kénosi Tőzsér János rector kezdeményezett 1746-ban; felhasználtam Uzoni Fosztó István latinnyelvü kéziratban meglevő Unitárius Egyháztörténetéből az