Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

III. Az iskola rektorairól, tanárairól

- 73

1- mo. Ha mikor rector hozatik, az idő s alkalmatosság megengedvén, in constituendó neo rectore a tiszt, superintendentia és a v. ekklézsia között correspondentia legyen, de tiszt, superintendentiánknak auctoritássa mindenkor helyben maradjon és ha disscursus találna lenni, a tiszt, superintendentia a kolozsvári representativum consistorium dirimálja.

2- do. A rectorok ő kegyelmek, mind a mostani, mind a következendők régi usus szerint a mesterség két földjét kimiveltetni, úgy a törökbuza földet is, mely ab antiquum a mesterségé volt dolgoztatni, egy napi aratást is tétetni a deákokkal szabadosok lésznek, de azonkívül az ifjakat dologra ne erőltessék; ha jó akaratjokból dolgoznak, diurnumukat mint mások adják meg; de úgy is tanulásoknak notabilis elmulasztásával a munkatétel ne légyen.

3- tio. A promotioban tartassák ilyen rend, hogy régi praxis szerint a secundánia állíttassák fel és az ifjak addig ne indáljanak, mig a poesisben félesztendeig nem proficiáltak; négy esztendő előtt pedig a tordai gymnasiumból a tanulók Kolozsvára ne bocsáttassanak.

Egyebekben is mind a rectorok ő kegyelmek, mind az ifjúk magukat úgy accomodalják és colportálják, hogy se a publicumnak kissebbségére, se a v. tordai beneficia ekklézsiának szomorúsága ne légyen.

E Generali Synodo habita ad ekklesiam T.-Szt.-Györgyiensem 1775.

*

* *

Uzoni azt irja, hogy a tordai iskola rectorainak sorát és történetét minden tekintetben teljességgel nem ígérheti, mert mind az Aranyos-Tordaegyházkör első jegyzőkönyve, mely a reformatiokor kezdetett és évek leforgása alatt folytattatott, 1703. november havában a köri jegyzőnél, Almási Jánosnál, T.-Sz.-Györgyön a templomban a templommal, parochiális épületekkel, a faluval és a hegyre épített várral együtt, Rabutin tábornok által hamuvá tétetett a legtöbb ekklézsiának oda gyűjtött szent bútoraival