Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

II. Az iskoláról, építésekről és javításokról

— 58 —

443 frt 18 krt tett. A város által mész- és téglaépitésre adott fa értéke 500 írtra becsültetett.

Az épités 1865. május 15 én kezdetett meg, Schubert Péter kolozsvári kömives-pallér vezetése alatt és tekintve a kőltséghiányt, melylyel az épités folyama alatt küzdeni kellett, elég gyorsan haladt, úgy hogy azon év szeptemberében az első évi épités bevégződött. És ámbár egyesek és testületek pénzzel, kézi- vagy szekérmunkával meghozták áldozataikat az építésre, mégis, hogy az épités fenn ne akadjon, kölcsönhöz is kellett folyamodni, Az unitárius vallásközönség pénztárából 3000 frt értékű papír vétetett fel kölcsön és adatott el 2039 frt 58 kr készpénzért.

1866. junuár 6-án az építtető bizottság felterjesztést tett az E. K. Tanácshoz, amely felterjesztésben az épités ismertetéséül a következő főbb dolgok vannak megemlítve.

1. Megépíttetett az iskola helyisége utcza, vagyis napkelet felőli részén a czinteremtől kezdve délfelé menőleg a bejáró folyósó, emellett 3 szoba (a régi rectori házból átalakítva), a szegleten az auditorium és ettől nyugatra menőleg három szoba, tehát összesen 7 szoba és a part erősítésére az épület déli oldalával párhuzamosan menő kőfal. Ez épület hossza a keleti oldalon 13 öl 5 láb, a déli oldalon 16 öl, szélessége 6°6‘5“ Az előlegesen megállapított és elfogadott tervtől a következő eltérések történtek:

a) A fundamentumot az ép föld megtalálásáig mélyebbre kellett ásni, mint ahogy tervezve volt és igy lett a fundamentum mélysége középszámitás szerint nem egy öl, hanem 2 öl és 6 hüvelyk.

b) Az épület szilárdabbá tétele végett a falak 6“-kel vastagabbakra rakattak, mint a hogy a tervbe felvétetett.

c) A régi rectori házra nemcsak 2‘ magasságú kőfal rakatott, hanem 4‘6“; és az abból átalakított szobákat uj stakaturákkal kellett ellátni, hogy az uj szobákkal egyenlő magasságúak legyenek.

d) A kettős ablakok helyett egyes, de nagyobb ablakok alkalmaztattak.