Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
II. Az iskoláról, építésekről és javításokról
— 29 — ir ugyanarról: hogy abban theologia, poesis, rhetorica és dialectica adattak elő, s hol a togatus ifjak könyörgések-, énekek és szent beszédek elmondásában gyakoroltattak és más iskolai kötelességeiket végezték. Kénosi idézete a 18. század előtti időkre szólhat, Uzonié az azutániakra. A classisról pedig azt írja Kénosi, hogy az a syntaxisták, etymologisták és alábbvalók tanterme volt. Tehát már ez időben is annyit és oly tantárgyakat tanítottak Tordán, mennyinél többet, avagy csak annyit is, kevés helyütt, vagy éppen nem is egész Erdélyben; úgy hogy iskolánk már akkor is megérdemlé a később kapott gymnasium nevet, habár még akkor csak „Schola“-nak hívták. A tanítást egy rector, régi névén csak iskolamester végezte, az érettebb ifjakból maga mellé fölvett collaboratorokkal, köztanitókkal. A 18. század 3-ik tizedének első évében nagy csapás érte a tordai unitáriusokat, melynek hatását iskolánknak is megkellett éreznie. Ugyanis 1721. november 2-án, a már 1566. óta birt piaczi főtemplom,1 mely ma is a katholikusok kezén van, kardhatalommal elvétetett tőlük, a katholikusok által. így imahely nélkül maradva, és mert újnak építésére költségük nem volt, még ugyanazon évben kénytelenek voltak az iskolai auditóriumot foglalni el és alakítani át oratóriummá. (De az épület többi része ezután is megmaradott iskolai helyiségnek egész 1788-ig.) Az alsóbb osztályúak classisa átalakíttatott a deákok tanulóhelyévé, auditóriummá; cathedrát és székeket is állitván be abba. Az alsóbb osztályúak számára a mester külső szobája foglaltatott el classisnak. Mindezek átalakítása és felszerelése költségeit az Aranyosszék és Tordamegyei unitária ekklé-i A piaczi főtemplom elfoglalása. Matricula 3. 171. s több helyeken. Székely Sándor: Unitár. vallástörténet 98. lap.
