Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
IX. Iskolai törvények, rendszabályok
sem nyilván nem machinálodom; sőt ha szintén oly terhesnek látsznék is, a rectorban, akár a tanításban, akár a fenyítékben, azokért is szembe nem szállók, hanem inkább az elöljáróknak, a kiket illetne, szép csendesen előadom és orvoslást onnét várok; nem pedig az én magam éretlen indulatom szerint való cselekedésem szerint cselekszem, melyet ha általhágnék, csak azért is legottan mind a scholában levő vagyonaimnak consfiscáltatásával conscribáltassam.1 A kaáli zsinat 17%-ban meghatározván, hogy mik legyenek az egyházi főtanácsnak tárgyai, a 12-ik pont alatt ezeket mondja: Valamint eddig, úgy ezután is a tordai gymnasiumra fővigyázat tétessék; nevezetesen pedig munkás leszen a consistorium abban, hogy annak rectorainak még ez mostani gyűlés alkalmatosságával illendő fizetés rendeltessék, A kolozsvári főtanács 1800. jan. 28-án ezeket végezte: Ezután senki se vétessék be kolozsvári collegiumunkba, vagy más iskolánkba is semmi nemű tekintetek alatt, a ki vagy a keresztúri, vagy pedig tordai gymnasiumunkban elkezdett deákoskodását akármely okból is félbeszakasztaná s végig nem folytatná. Mely végzése a főconsistoriumnak adassék tudtokra a nevezett collegium és gymnasium elöljáróinak szoros megtartás és megtartatás végett. Sándor János a keresztúri iskola történetében a 1796-ik évről közöl egy latin nyelven irt szabályzatot, mely X szakaszból áll. Azon kívül azt írja, hogy a 1814. évi főtanács 130. száma alá beterjesztetvén a keresztúri gimnázium törvényei, átadattak egyh. főjegyző Fűzy János és igazgató Molnár Dávidnak, hogy a tordai gimn. törvényeivel hasonlítsák össze s igy alkalmaztassanak, minthogy a keresztúri gimnázium a tordai mintájára van felállítva. Ebből kifolyólag az igazgató részére utasítást (Instructiot) adtak ki. (Lásd a keresztúri iskola történetének 243—248. lapjain). — 332 — 1 Matr. pag. 157.
