Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
IX. Iskolai törvények, rendszabályok
annak megvételére ereje nincsen, nem lévén kit keressen érette.“ Fegyelmi ügyekben a tordai rectornak régente egyedül csak a püspök itélőszéke előtt kellett megjelenni, a miként Szentmártoni Bálint tordai iskolamestert Enyedi György püspök némely ekklézsiabeli férfiak utján 1596. február 7-én levélben maga elé idézte. Azután pedig a tordai iskolának minden ügye átment a szent consistoriumra; a rector fegyelmi ügyét is a consistorium intézte el, mint ez megtetszik az 1679. évi főtanácsi jegyzőkönyvből, 1684-ben a Szentmártoni Végh István felett hozott ítéletből. A tanulók felvételéről és elbocsátásáról eleinte a rectorok a tordai ekklézsia előkelőbbjeivel együtt tetszés szerint intézkedtek és 1671. előtt a tanulók tetszés szerint elmehettek az Erdélylyel kapcsolatos unitárius iskolák bármelyikébe. Midőn pedig a mondott év május 20-án a szász tanulók collaboratora a kolozsvári collegiumból Tordára hozatott rectornak, igen sok nyakas tanuló más iskolába széledéit el, hogy az uj rectornak, Schyrmer Jánosnak fegyelmezését kikerüljék. Azért a Kövenden tartott zsinat 1691-ben jövőre való alkalmazkodás czéljából a következő határozatot hozta: „Senki a külföldi rectorok közül tordai scholában beállott s a numerusban recipiáltatott deákot absque consensu senioris istius Diaeceseos et Rectoris Tordensis ne recipiáljon scholájában.“ Közbevetőleg itt két dolgot jegyezhetünk meg: Egyik, hogy a köri esperesnek az iskola kormányzásába beleszólása volt. Másik: hogy az Erdélylyel kapcsolatos részekben még akkor léteztek úgynevezett külföldi unitárius iskolák, a melyekbe a tordai iskolából deákok vétettek fel; ezt a felvételt a köri esperes és iskola-igazgatók engedelmével a zsinat ezután is megengedte, a mikor Baroviaba (Baranyába) Kolozsvárról küldettek iskolamesterek, a mint ez megtetszik a kolozsvári iskola Matriculájából, sőt még — 319 —
