Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

IX. Iskolai törvények, rendszabályok

IX. Iskolai törvények, rendszabályok.

Uzoni szerint a rectoroknak kezdetben a helybeli lelkészszel együtt segítségére voltak a város bírái, tanácsosai és más előkelő emberek, mint főtényezők az ifjúság erkölcsének szabályozásában; ezeknek itélőszéke elé tartozott az ifjúság állani, s határozatai kötelező erővel birtak. A miként azonban Lykurgos nem hozott törvényt az apagyilkosság ellen, nem hívén, hogy valamely gyermeknek oly gonosz érzése lehetne, hogy a kiktől életét és jóllétét ingyen kapta, azoknak életét elvegye: hasonlóképen ennek az iskolának alapitói azt hitték, hogy kihágás miatt egy tagja sem lesz tömlöczre méltó. Semmiféle börtönről sem gondoskodtak; a legnagyobb büntetést a tanuló ifjúságtól való elkülönítésben, vagy a kizárásban helyezték.

Az ifjúság kormányzása és fentartási módja, miután az iskola kormányzása a szent zsinatra szállott, az előbbitől sokban különbözött; különösen miután a város különböző felekezetű emberekkel kezdett megtelni, a tanács más-más vallásu tagokból alakult össze. Ezután az iskola mellé curatorok adattak, a rektornak és ifjúságnak szabályok írattak, melyek 1681. jun. 8-án az ádámosi zsinaf által elfogadtatván, igy következnek:

Mivel úgy a tisztább törvény, mint a józanész megkívánja, hogy a tanuló ifjúság a tisztesség törvényei és határai közt megmaradjon, a törvényes rendet megtartsa, a czivakodást és zavart elkerülje; mivel Isten nem a confusio, hanem a tisztességes rend Istene; és ha nincsenek, akik a jókat védjék, az engedetleneket és lázadókat meg-