Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

VII. Pénzkezelés, pénztárnokok, tanári és tanítói fizetések, iskolai díjak, vagyonkimutatás

— 298 —

A beiratási dij 1873-ban jövőre 70 krról 1 forintra emeltetik. 1883/4-ben: 1. Beiratási dij az elemi iskolai tanulóktól egyszer s mindenkorra 1 frt. 2. Tandíj 3 írt. 50 kr.

3. Nagy ágy 1 frt. 50 kr. 4. Karikás ágy 50 kr. 5. Az I—V. oszt. tanulók, ha latint tanulnak, vagy bennlaknak, vagy a lakószobákba bejárnak fizetnek, 1 frt. 50 krajczárt.

1889. elején a lakószobák vaságyakkal láttattak el s ekkor meghatároztatott, hogy a nagy ágy évi használata legyen 2 forint, a karikás ágyé 1 forint, nem unitáriusnak kétannyi.

Ugyanazon év végén az E. K. T. rendeletben kiadta, hogy a tanári nyugdíjalapra minden elemi tanuló fizessen 50 krt évenként.

1892-ben elhatároztatott, hogy az el. tanulók évenként fizessenek: Névleirás czimen 50 krt. Tanári nyugdíj czimen 50 krt. (Minden 50 krajczárból 15 krajczár az országos tanítói nyugdíjalapra fordittatik 1893 óta.) Tandíj czimen 3 forintot, összesen 4 forintot.

1898. szept. 1-től kezdve az I—IV. polg. isk. tanulók tandíj vagy isk. szükség czimen 1 forint 50 kr. helyett 2 forintot fizetnek.

Az utolsó (1904/5.) tanévben az iskolai dijak következők voltak: 1. Névleirás az elemi tanulótól 50 kr. 2. Tanári és tanítói nyugdíj 50 kr.. 3. Tandíj 3 frt. összesen = 4 frt.

4. Az I — IV. polg. oszt. tanulók, ha latint tanulnak, vagy bennlaknak, a lakószobákba bejárnak, tandíj vagy iskolai szükség czimen fizetnek 2 frtot, 5. Nagy vaságy használata 2 frt. 6. Kis vaságy használata 1 frt., nem unitáriusoknak az ágydij kétannyi.

Világításról, fűtésről, vízről és szobaszolgáról a benlakók maguk tartoznak gondoskodni, ezekre a dolgokra szobaszükség czimen évenkint 4 forintot fizetnek.

A pénztárnokok sorrendje: Vitéz András 1833—1839-ig. Székely László 1840—1852-ig. Veress József 1853-ban. Székely Elek 1853. aug. 29-től 1854. márcz. 1-ig. Szigethy Sándor 1854—1863-ig, ki alatt egy jó záros pénztári láda csináltatása elhatároztatik. 1863-ban az E. K. Tanács meg-