Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

V. Felügyelő gondnokokról

— 222 —

test neveztek melléje; meghalt 1811-ben. Neje Luzsinszki Mária, testvére annak a huszárezredesnek, ki a Felek-oldalon életveszélyből való megmenekülésére kőoszlopot állított.

Lemondani akarása, szerintem, nem annyiban aggkorára, mint az aranyosszéki székely ifjak pezsgő vérére mutat, mely Barabás Dávid rektor elődjét, Fülöp Józsefet székéből kiüldözte, s Barabás Dávidot is arra indította, hogy itt hagyva tanárságát, mint a szájhagyomány fentartotta azzal vált meg Tordától, hogy megy ő papnak oda, hol csak neki lesz nyakravalója, tehát a belszékelyföldre. S ide számíthat az a korrajzi adat, hogy nem kívánták meghonosítani Barabás Dávid azt a kezdeményezését, hogy a rectori háznál bormérést nyitott, abból a jogszokásból kifolyólag, hogy a tordai kebeles polgár saját termését maga mérhette ki.

Gálfi Józsefnek három fia maradt. Antal, megyei tisztviselő, kinek neje Pakó Rozália, s ki 1849-ben halt el. Imre huszárkapitány, neje Gál Henriette, ki Bécsben élt és halt el; leánya ott operaénekes nő. S visszaemlékezésünk kiváló tárgya József, a tordai gymnasium hires gondnoka, ki 1787-ben született. Az 1818-iki névtárban még nem jelenik meg, mint gondnok, de már hozzá lett felebbezve az első összeütközésem a jogrenddel, hogy az abéabra, a silabizálásra nem tudtak megtanítani, mert a mint a betűket a fejembe verték, az abe abot átugorva, egyszerre olvastam; s mert a silabizálási félévet nem töltöttem ki, nem akartak olvasónak felvenni. Gálfi ez időtől mint minta ember, különösen mint az iskolai gondnokok mintája lebeg emlékezetemben. Az ő katonai fegyelmezni tudásával, a rend, csinosság, jó Ízlés terjesztő fáradhatatlanságával. Az ő jóságos szivével.

Gálfi akkor megyei pénztárnok. Háza ott van a Varga-utczában. Ott jött el az unitárius leányiskola előtt, mit Aradi Samu kitünően vezetett, a papilak előtt, a melyben akkor aranyos-rákosi Székely Sándor épikus s később püspök lakott; a Veres hídnál volt a Pápai ház, hol ün-