Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
IV. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák, szünidők
200 — bölcselmi tanfolyamban az életben levő szakrendszer hagyassák meg. Az által, hogy a másod és harmad éves philosophusok a nyelvészeti órákat együtt járnák, valamint az által, hogy a természettan tanára egyik esztendőben csak természettant, a másikban csak vegytant tanítana, úgy az által is, hogy átalán a latin és görögnyelvészetre kevesebb óra van ezen tervezetben téve, mint a mostan folyamatban levő rendszer szerént van: ezen intézkedések szerént a meglevő tanítói erőben némi gazdálkodás történnék. * * * Erre a tervezetre nézve az egyh. Főtanács 1863. aug. 30., 31-én 35. szám alatt következő határozatot hozta: Az előterjesztett tantervet az egyh. Főtanács elvileg elfogadja s annak lassanként és a körülmények szerinti életbe léptetését az E. K. Tanácsra bízza. * * * A tanulásban való előmenetelre nézve 1858 után a következő érdemjegyek szolgáltak: Em. = Eminens. 1. D. = Elsőrendű jeles dicsérettel. 1. d. = Elsőrendű dicsérettel. 1. = Elsőrendű. 2. = Másodrendű. Az 1863. évi 38. számú főtanácsi végzésnél fogva a következő négy fokozatot kellett használni: Kitűnő (eminentia). Első osztályú dicsérettel (prima dicséret). Első osztály (prima). Második osztály (secunda). A kik több secundát kapnak, mint másféle calculust, az osztályt repetáim tartoznak. Régebben a tertia is járta. 1875-ik éven kezdve pedig igy használtattak az érdemjegyek: Kitűnő, jeles, dicséretes, elégséges, elégtelen; később a dicséretes kimaradt és helyébe „jó“ jött. Az 1868/9. tanév végén Váradi Károly igazgató az anyakönyv végére még a következő osztályozási fokozatokat irta be és használta igazgatósága alatt:
