Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
IV. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák, szünidők
— 182 — egyszersmind helyeslését is, sőt az államnak joga van erkölcsi vagy politikai indokból be is záratni a rendeltetésének meg nem felelő iskolát. E cél és jog indokából a kormány kérhet a magániskolák belszervezetéről s tanítási és nevelési viszonyairól tetszés szerinti adatokat. S kért is több Ízben. Ezek szerint a kormány a tantárgyakra, tanrendszerre befolyást nyert s az iskola tanácsos látogatta az iskolákat. Azonban egyházunk a nyomás alatt 1854/56-ban a legnagyobb erőfeszítéssel oly áldozatot hozott oktatás- és nevelésügyünknek, hogy iskoláink körül egy sem vesztette el nyilvánossági jogát; sőt anyagiakban és szellemiekben megerősödve érte el az alkotmány ujraébredése korát1 1850. május 1 -töl újból rendeződött az iskola, julius 4-, 5-én megtartották a vizsgát, de csak 6 osztály volt és 69 tanuló. 1850. május 1-től november 1-ig mint köztanitók tanítottak: Tordai József latint, füvészetet; Kővári András írást, rajzot, éneket; Sebes Pál németet, számtant, földrajzot. November 1-től a kis vizsgáig: Göntz Mihály számtant. Ajtoni természettant, füvészetet. Rédiger Árpád ásványtant. Fekete Lajos írást, rajzot. Kővári Mihály Gyürkét. Bentze József olvasást, földrajzot. Tarcsafalvi Pál éneket. Székely Samu vallást. Szilágyi Ferencz számtant. Árkosi János olvasást, írást. Sándor János állattant. Ezért 16 m. frt jutalmat kaptak. Bejegyzés az anyakönyvbe az 185213., 185314. első feléről: Valamint régebben, úgy most is ez alkalommal az első éves egyenruhások érdemjegyeik szerint a rectorprofessor által elrendeztetnek és az ilyetén módon nyert helyeiket megtartandják addig, mig a szónoklattanra feljebb vitetnek. Az E. K. Tanács, miután a Főtanács tartása bizonytalan körülményektől függ, 1852. augusztus 29-én 295. sz. a. következőket rendeli; Az egyenruhás tanulók az isk. i i Mag. XI. 270—274.
