Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
IV. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák, szünidők
— 176 — dőnek végén lenni szokott puplicum examenek tartása ezutánra nézt mindenkor februáriusnak első hetére, az utolsó iskolai félesztendőnek végén való pedig júniusnak utolsó három napjára ezennel állandóul és változatlanul megállittatik. 1811. máj. 26-án a kolozsvári főtanácson végeztetett: „Mind azon Mannalisok (kézikönyvek) és újonnan kidolgozott munkácskák, melyek itteni (kolozsvári) iskolánkban taníttatni elkezdettek, küldessenek ki tordai és keresztúri iskoláinkban is tanítás végett. Vizsgát minden tanévben kettőit tartottak, a téli vagy kis vizsgát január végén vagy február elején, a nagy vagy nyári vizsgát junius végén. Mindkét vizsga alkalmával történt felebbvitel az alsóbb osztályból a felsőbbe; a kiket felebb vittek vagy promoveáltak, azoknak neveit az anyakönyv végére bejegyezték. Az első elemi osztályt nem mindig osztályozták az egyes tantárgyakból, csak ezt Írták neveik után: általában dicsértetnek. Sándor János a székelykereszturi gimnázium történetében a 104. lapon következőket Írja: „A vizsgákról a jegyzőkönyv 1801-ben kezdődik, de 1813-ig csak azok jegyeztettek be, a kik az egyes osztályokból promoveáltattak. Az 1813/4. tanévtől 1846-ig csak a két felsőbb, 1846—1851-ig pedig a három felsőbb osztálybeli tanulóknak adatott a vizsgák végén, az egyes tárgyakból érdemszám; 1851-től fogva minden tanuló érdemsorozatot; 1848 előtt az alsóbb osztályok tanulói közül csak azok nevét vezették be a protocollumba, a kik promoveáltattak (fellebb vitettek). Így lehetett ez Tordán is, mert a sz.-kereszturi gimnázium a tordai gimnázium mintájára szerveztetett az 1797. évi főtanácsi végzés szerint. A latinnyelv szükségessége még most is fennállván, hogy abban kellő előmenetelt tehessenek az ifjak, az 1840-ik évben Bölönben tartott zsinati gyűlés elhatározta, hogy a felsőbb iskolákban, u. m.: a kolozsvári, tordai, keresztúri gimnáziumokban minden tárgy latin nyelven
