Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
— 147 — A tordai Emke Emlék-könyvben 1894-ben „A tordai középiskoláról“ irt czikket. A „Magyar tanügy“ 1897, 1898, 1905. évfolyamaiban „A történelem tanítása“ „A földrajz tanítása“ „A tantárgyak egymáshoz való viszonya“ ez. alatt jelentek meg czikkei. A „Polgáriskolai Közlöny“ 1898. és 1900. évfolyamaiban Az iskolai figyelemről és A földrajz tanitásásáról irt. A Torda-Aranyosvármegyei tanítótestület segélyző egyesülete javára két felolvasást tartott, az elsőnek czime: Opium kereskedés Kelet-India és Khina közt. A másodiknak czime: Gondolatok a Darwin-féle elméletről. Ez utóbbi megjelent a Kér. Magvető 1892. évfolyamában. Az unitárius és más szabadelvű vallásos gondolkozók és munkálkodók nemzetközi gyűlésein tartott felolvasásokból lefordított négyet. A tordai áll. polg. iskolák 25 éves történetét és a tordai unitárius gimnázium történetét megírta külön kötetekben. Az iskolai értesítőket, mint igazgató, szerkeszti 19 év óta. A „Kolozsvár, Magyar Polgár és Aranyosvidék,, ez. lapokban is jelentek meg czikkei. A vármegyei tanítótestületeknek két Ízben 4 évig, a tanítótestület központi körének 2 évig, a segélyző egyesületnek 8 évig volt elnöke. * * * A tanítást kezdettől fogva egy rector vagy igazgatótanár végezte a melléje adott collaborator-, exactor vagy köztanitókkal és ez igy volt 1856-ig, mikor (a mint a közlendő főtanácsi jegyzőkönyvi kivonatból látható) elhatározták, hogy a helybeli papnak is beleértésével 4 tanári állomást és 5 köztanitói állomást rendszeresitnek. E határozatból kifolyólag lett a tordai unitár. ekklézsia lelkésze Albert János, pap és tanár egy személyben. Albert János született Nyárád-Szent-Lászlón, Maros- Tordamegyében, 1821. szept. 11-én. Tanult 1830—1839-ig 10*
