Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
— 110 — A lakókat kiölte a háború és pestis, részint szekérre kapva elmenekültek Rákóczi hadaival a messze Tiszamellékre. Annál mozgalmasabb életet látott a Torda melletti sik mezőség. Ős időktől fogva a Keresztesmező volt fő gyülekező helye az erdélyi hadaknak. Most hol kurucz, hol labancz csapatok ütötték fel a ligetes erdők szélén hadi sátraikat. A környék földhöz ragadt szegény népe, kik otthon maradtak, mert nem volt mit félteniök, ki-kijárt a táborra s haszonért vagy kényszerűségből kedvét kereste a szilaj hadfiaknak. A tisztek tetszését leginkább a bágyoni mester nyerte meg, ki szép énekével és tréfás verseivel nem egy hosszú nap unalmát verte el. Bágyon mindjárt ott fekszik a Keresztesmező déli szélén, Tordával átellenben. Az iskola e háborús időben szünetelt: a költői hajlamú mesternek tehát elég ideje volt a táborban az ott megfordult nemes urak közt a mindennapi megélésen kívül közelismerést, sőt némi hírnevet is szereznie. Mihelyt a hadak leszálltak, a tordai nemesség is visszatért az önkénytes száműzetésből. A leégett város kezdett ismét kiemelkedni hamvaiból. A város közepén a romban álló iskola mellé fa-kamarák kezdtek épülni az aranyosszéki patronusok segélyével, hová a tanulók ideiglenesen meghúzódjanak. Az uj iskolavezetésére 1711. ápr. végén mestert kértek a kolozsvári consistoriumtól, de e mester mihamar hűtlenné vált hozzájok a toroczkó-szentgyörgyi nyugalmasabb parochia kedvéért. A tordai nemes urak ekkor a környéken néztek szét s 1711 végén a hires bágyoni mestert, Dersi Simó Istvánt hozták be a tordai iskola rektorának. Dersi Simó (Simon) István, a városfalvi unitárius pap fia, 1680 táján született. Alsóbb iskoláit szülőföldjén s talán Tordán végezte, hol az esperes, Dersi Simon Pál, rokona volt, kitől nem sok jót tanulhatott. 1699-ben, mikor Pál uramat a visitatio felfüggesztette egy ideig hivatalából részegeskedés miatt, Istvánt már Kolozsvárt látjuk, hol az unitárius főiskola seniorának följegyzései közt febr. 7-ik napjáról a következők állanak az ifjú novitius és két társa
