Péter Lajos (szerk.): A székelykeresztúri unitárius báró Orbán Balázs gimnázium 150 éves emlékünnepe. 150 év emléke. Az 1943. június 5-iki véndiáktalálkozó és a június 6-iki emlékünnep alkalmával elmondott beszédek, költemények és elbeszélések (Kolozsvár, 1944)
III. Emlékünnepély
79 Ezt a fehér lobogót szenteljük fel mi most, hogy adjuk kezébe annak, kinek fehér a haja, a lelke, fehér minden gondolata. .. s kérjük, hogy hirdesse 150 év vihara után: „Fenn a lobogó a fehér bástyafokon, ne engedd székely, hogy valaha porba hulljon". A Gyilkos-tó melletti Oltárkő magaslatára a merész turista lobogót tűzött ki, jeléül annak, hogy nincs „lehetetlen“ az emberi akarat előtt. Nekünk sem volt lehetetlen ez intézményt fenntartani, mert erős akarattal mentünk az Idő Oltárkövének magaslata felé, s innen hirdetjük az öröm mámorával népünk erős akaratát: Fölépült, mert a népnek akarata volt reá. * Legyen megáldva e lobogó a női szivek meleg szeretetével, a székely nép példátadó, kitartó, erős akaratának hálás elismerésével, a véndiákok múltjának drága emlékeivel, jövőbe vetett hitünk biztató reménységével. . . most és ... mind örökké. *
