Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VII. Önképzés
klasszikussá vált mondatot hímezték az iskolát támogató, lelkes keresztüli nők: „Ép testben ép lélek”. A tanulóifjúság tanórákon kívüli foglalkoztatása, továbbképzése, önművelése az első világháború után is folyamatosnak mondható, és zömében az ifjúsági önképzőkör két majd három szakosztályának keretében zajlott. Mellette működött, szintén folyamatosan, az ifjúsági sportkör, 1934-től a cserkészkor, 1941-től *az aerokör (repülőmodellező), 1942-től a Diákkaptár — termelő és értékesítő szövetkezet. A körök tevékenységét most is tanárvezető — tanárelnök — irányította a körök diákvezetőségével együtt. A diákvezetőség a következő tisztségekből állt: elnök, titkár, jegyző, pénztámok, gondnok, az irodalmi szakosztályban pedig lapszerkesztő, illetve segédszerkesztő. A körök vagyonát képezték a díszgyűlések, illetve ünnepélyek bevételei, valamint a pártfogók adományai. Ennek nagy részét jutalmazásra, más részét a felszerelés és a könyvtár gyarapítására használták. Ilyen forrásokból 1920-ban 3522 korona, 1922- ben 3109 lej bevétele volt az irodalmi körnek. Az Ifjúsági Önképzőkör 1924-től irodalmi és vallásos szakosztállyal működött, majd az 1926/1927-es tanévtől egy román irodalmi szakosztállyal bővült. Új alapszabályait a brassói tankerületi inspektorátus hagyta jóvá a minisztérium 11113/1927. számú rendeletével. Az irodalmi szakosztályon belül tűzték ki más tantárgyak pályamunkáit is, ezen belül bírálták és jutalmazták. A keret szűkké válása szükségessé tette a természettudományi szakosztály megalakulását is. Ahogy az 1940-es Értesítő megjegyzi: a kör a magyar irodalmon kívül történelemmel, földrajzzal és természettudományokkal is kénytelen foglalkozni, hogy lehetőség szerint pótolja a szakosztályok és a román tanterv ilyenszerű hiányait. Az önképzőkörök közt az egyik legeredményesebb a magyar irodalomkor volt (1935- től magyar irodalom és történelem). Célja a magyar nyelv és irodalom, a történelem fontosabb kérdéseinek, nevezetesebb alakjainak a tanulmányozása, a különböző tudományok művelése volt. 1923. február 1-től felvette a Báró Orbán Balázs Ifjúsági Önképzőkör nevet az E.K.T. jóváhagyásával, és ugyanakkor átdolgozza alapszabályzatát is. Évente a rendes gyűlések mellett — melyeket az 1919/1920-as tanévben kéthetente, később havonta tartanak — két alkalommal díszgyűlést, illetve ünnepélyes műsort szerveznek. Egyik az évzáró ünnepélyen zajlik, ahol kiértékelik az évi tevékenységet, elbírálják, és jutalmazzák a pályamunkákat, valamint kitűzik a következő év pályatételeit is. A másik ünnepélyt tanév közben tartották, ahol esetenként színműveket is előadtak, a legsikerültebbeket a város közönségének is bemutatták, mint amilyen az 1939/1940-es tanévben a Farkas Imre Iglói diákok előadása volt, oly nagy sikerrel, hogy meg kellett ismételniük az előadást. A rendes gyűléseken szavalatokat adtak elő, felolvasásokat tartottak, bírálatokat szerkesztettek, szavalóversenyeket tartottak, egyéni alkotások — főleg versek — bemutatására, szabadelőadásokra került sor. 1921/1922-ben 20 tanuló 26 esetben szavalt iskolai rendezvényeken, kettő közülük a kör jegyzőkönyvében dicséretben részesült, s ahogy az Értesítő feljegyzi, „a kedély növelésére olykor zeneszámok szolgálnak”. Zene szakosztály ugyan nem működött, de a meglévő szakosztályok keretében, mint csoport tevékenykedett. Ugyancsak 1921/1922-ben iskolai lap jelent meg a kör gondozásában, a Hajnal. „Szép kiállítású tartalmas füzet”-ként értékeli az Értesítő. Hosszú évekig szünetel a kiadása, majd 1941/1942;ben indítják meg ismét, újból Hajnal címen e folyóiratot. Ahogy e tanévben kiadott Értesítőből kitűnik „Fedezetünk nem lévén, kézzel íródtak az egyes példányok, összesen három”. 1932/1933-ban az irodalmi önképzőkör programja szavalókórussal bővül, mely két alkalommal szerepelt is, betanítója Ürmösy Gyula lelkészjelölt volt. Ugyanezen évben a március 4-i díszgyűlésen a kör műsorában a tánctanfolyam csoportja is fellép. A rendes gyűléseken az irodalmi tárgyú felolvasások mellett megjelentek a történelmi és természetrajzi dolgozatok, és nem maradtak el a zeneszámok sem. Az 1935/1936-os tanévben már három díszgyűlést is tartanak (a Mikulás Vidám Est, A társadalommal való kapcsolatteremtés, valamint az iskola iránti érdeklődés fokozása 98
