Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
Az 1944/1945-ös tanév szintén csak később kezdődhetett. Nagy Lajos kinevezett igazgató, így íija le a tanévkezdést az E.K.T.-nak felteijesztett évi jelentésében: ...„Október 17-én Arkossy Lászlóval elmentünk az akkori hirtelen román vezetés alá került szolgabírói hivatalba, hogy a főszolgabíró engedélyezze az iskola megnyitását. Sajnos, nem engedélyezte. Ezt megelőzőleg október 13-án egy zászlóalj átvonuló orosz haderő egy napra beszállásolást nyert gimnáziumunk épületében, két hét múlva szintén beszállásoltak egy fél zászlóaljnyit megint egy napra. Ez a két beszállásolás az időközben rendbehozott ajtókat és berendezési tárgyakat ismét egy időre használhatatlanná tette és a szertárok állományában ismét károkat okozott. Minthogy a tanítás szünetelése mindennap magával hozhatta az intézet épületének sűrűn emlegetett kórházzá alakításának lehetőségét, ismételten megkerestem az egyetlen földi hatalmasságot, a főszolgabírót, hogy engedélyezze az intézet megnyitását, azonban arra hivatkozva, hogy erre még intézkedést vár, a megnyitást nem engedélyezte. Végre (...) november 12-én megkaptuk az iskola megnyitására az engedélyt. November 27-én tényleg megnyitottuk az iskolai évet. A besorolt tanárok szolgálatuknak megfelelő illetményüket 1945. április 1-től az állami költségvetés terhére kapták. A Nemzetnevelésügyi Minisztérium 1945. október 17- én kiadott 271 653 számú rendeletével intézkedett a magyar nyelvű és felekezeti iskolák működésének szabadságáról. Az iskola felettes hatóságai a tanügyi reformig a következők voltak: (1945 utáni helyzet) a. ) az Egyház részéről: a gimnázium fenntartója a Romániai Unitárius Egyház volt. Legfelsőbb hatósága az Unitárius Egyház Főtanácsa, mely felügyeleti jogkörét az Egyházi Képviselő Tanács útján gyakorolja. Az iskola közvetlen egyházi felettes hatósága a Gimnázium Elöljárósága. b. ) az állam részéről az iskola a Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt állt, az állami rendtartás (regulament) alapján működött. A minisztérium keretében működött a magyar iskolák államtitkársága. Az állami felügyeletet a Közoktatásügyi Minisztérium a Brassói Magyar Tankerületi Főfelügyelőség útján gyakorolta. Állami szempontból az iskola közvetlen felettes hatósága az 1947. szeptember 1-én alakult Iskolaszék és ennek minisztériumi utasítására 1948. május 10-én történt feloszlatása után az Időközi Tanács. Ennek tagjai: az igazgató, 1—2 tanár, ugyanannyi szülő. Az 1946/1947-es tanévben — ha késve is — megjött a jóváhagyás leánytanulók felvételére is — visszaállítva a koedukációt, de az 1947/1948-as tanévben miniszteri rendelet megtiltotta az I—IV. osztályokba leánytanulók felvételét — sőt 32 diáklány el kellett távozzon. Nehéz körülmények között folyt a tanítás: nincs tanterv, tankönyv, kevés a taneszköz. Tankönyvek beszerzésére Bukarestbe, Kolozsvárra, Sepsiszentgyörgyre ment 1-1 tanár. Nagy gond a tanárhiány, az igazgatót idézve „tanárhiányunk katasztrofális”, különösen a matematika—fizika órák ellátása okozott nehézséget. Ezért az Egyházi Főhatóság Nagy László tanárt Kolozsvárról Keresztárra helyezte. Az 1947/1948-as tanévre sejavul lényegesen a helyzet. A szárazság és a háború utáni gazdasági nehézségek a bentlakás fenntartását is veszélyeztetik (a tanárok anyagi helyzete is siralmas). Több módosító rendelkezés érkezik a kötelező óraszám, az engedélyezett tanszékek kérdésében s ennek egyenes következménye az óraelosztás, órarend gyakori változtatása. Nincs tankönyv, füzet, írószer, az évközben megjelenő néhány ■ tankönyv olyan drága, hogy a nagyrészt szegénysorsú tanulók nem tudják megvásárolni. Megkezdődött a kommunista uralom alatt végig jellemző, az oktatásra nézve pótolhatatlan károkat okozó egyik átkos szokás: a tanerők kivevése tanóráról különböző társadalmi „hazafias” munkákra. így az 1948. január 19 — február 3. között tartott népszámlálásra, az így is tanárhiánnyal küszködő gimnáziumból 9 tanár kellett megszakítsa a tanítást: ez 307 elhagyott órát, két heti lemaradást jelentett. A korabeli dokumentumot idézzük: „A népszámlálás ideje alatt a tanítás felfüggesztésére nem kaptunk engedélyt. Az itthon 82 Nagy Lajos: Jelentés az 1944/1945-ös tanévről. Kézirat. 88
