Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
latin nyelven írt tankönyvekből tanulták a poezist és rhetoricát. A nyelvtanulásra főképp a Molnár Gergely-féle latin nyelvkönyvet használták, melyet 1754-ig Kolozsváron hétszer, Szebenben ötször adtak ki („Elementa grammaticae latinae, pro recta scholasticae juventutis institutione ex praecipus gramaticorum praeceptis a Gregoriu Molnár contracta”). A latin nyelv elsajátítása mellett a nyolc éves tanulási időszakot az is szükségessé tette, hogy az alsóbb osztálybeli tanulókat a felsőbb osztályoknak (poesis, rhetorikai osztályok) kellett privát oktatók minőségében tanítaniok. Sőt még köztanítók is ki kellett teljenek a tanulókból. Erre pedig csak hét-nyolc év tanulás után vált képessé a fiatal, még akkor is, ha egy év alatt képes lett volna levizsgázni két év anyagából. Amíg Szabó Sámuel rektor-professzor saját tanítványaiból tanítókat nevelhetett, az egyházi főtanács a kolozsvári és tordai gimnáziumból két-két rhetorikán vagy poétikán tanult ifjút rendelt Keresztúrra tanítónak, felváltva, vagy 50 évig. A tanítás már 1796-ban folyamatosan ment — első tanító Alsóboldogfalvi Bán Péter —, 1799-ben a januári közmegvizsgálást már a tanulók dicsérettel kiállták. 1800-ban a keresztúri gimnázium osztályai már mind be voltak állítva. A poétika és rhetorika osztály tanulóit minden tárgyra az igazgató-tanár tanította, az alsóbb osztályokat pedig a köztanítók, az igazgató felügyelete alatt. Gyakran megfordult a rector(igazgató) az alsóbb osztályok óráin, figyelte a tanítást, útmutatást adott az ott tanító altanítóknak (privatus és publicus praeceptorok), akik már mindnyájan itt képzett újakból állottak. Az építkezésnél említést tettünk, miként távozott el a gimnáziumból, ennek létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Szabó Sámuel. „... Szabó nemsokára távozott a tanodából — s valóban szomorúan. Lehet-e csodálkozni? O midőn azelőtt 18 évvel ott megjelent, a tanoda fekhelye kietlen mező volt. Most pedig egyfelől tanodaszobák állottak hosszú sorban, kisebb-nagyobb alsóbb, felsőbb osztályú inakkal telvék. Másfelől díszes tanári lakház emelkedett (...), gyümölcsös kert terült el (...). S mindezek részint egészben, részint nagyobbára Szabó fáradozásainak emlékjelei valának, melyektől most örökre távozott, noha akkora darab földdel se bírt, hol családjával megféljen. A gymnasiumi ifjúsághoz búcsú beszédet nem tartott, de hagyott hátra egy sokat jelentő mondatot: „VITAE, NON SCHOLAE DISCENDUM”. A gyakorlati élet számára, nem az oskoláéra kell tanulni. Ezt lehetvén olvasni a tanoda cserfa kapuja felett, melyet ő vésetett korábban oda fel capitel betűkkel, a tanoda és tanárilak közti deszkakert megújításakor.”« Szabó Sámuel nemcsak iskolát szervezett, épített és tanított, hanem jelentős irodalmi tevékenységet is folytatott. Inkább műfordítói minőségben tűnt ki, színdarabfordításaival (A Forster família, Az inkászok, Menőn Napkeleti történetei). Ezeknek megjelenését a cenzúra nem engedélyezte. Francia nyelvből fordította: Histoire de Saladin. — Levelezett Kazinczy Ferenccel, aki elismerően nyilatkozott Szabó Sámuel — kézírásban maradt — irodalmi tevékenységéről. Nagy sólymosban, Szentábrahámon, Gagyban tölti élete utolsó éveit, ott is halt meg 100 esztendős korában, 1856. szeptember 22-én. A gagyi temetőben temették el, sírkövén ez a felirat áll: „Mikola Szabó Sámuel nyugszik itt, emlékét őrzi a keresztúri unitárius gymnasium, melynek létrejöttében buzgón fáradozó volt és fő tényező.” 1813-ban a júliusi képviselői tanács ülésén a keresztúri gimnázium igazgató-tanárává Koronka József kolozsvári „főtanodai főnököt” nevezték ki. A tantárgyak közül a görög és római régiséget és a számtant teljesen átdolgozta. A latin nyelv tanítására' nézve Ovidius és Cicero műveit vette fel, a poéták részére Ovidius: Metamorphosis, s a rhetorok részére Oratioinak legszebb darabjait. Az elméleti tanítás mellett hetenként két gyakorlat volt: szerdán és szombaton; az első extemporaneum — rövid, a tanár jelenlétében kidolgozott dolgozat, a másik Septimanale exercitium, egy fél vagy 1—2 ív is lehetett, de önállóan kellett elkészíteni. A latin versfajokból, a könnyebbről a nehezebbre haladva, készítettek: Adonicus, Pentameter, Hexameter, Distichon, Sapphicus, a 65 65 Nagyajtai Kovács István: A sz. keresztúri unitárius középtanoda (gymnasium) történelmi rajza. KerMagv. VII. kötet, Kolozsvár, 1872. 105. 65
