Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
III. A gimnázium kifejlesztése
1937-ben végül is az Egyházi Főtanács, a keresztúri főgimnázium iránti ragaszkodást és fenntartásáért folytatott hősies küzdelmet elismerve, méltó elégtételt szolgáltatott a főgimnáziumnak és vezetőségének a következő határozattal: „Az E.K.T. 1153/1937 szám alatt azon javaslatot terjeszti elő, hogy méltányolná azt a páratlan áldozatkészséget, mely hét éven keresztül a társadalom részéről, felekezeti különbség nélkül, a székelykeresztúri főgimnázium felső tagozatának fenntartása érdekében megnyilvánult, méltányolva a székelykeresztúri főgimnáziumnak egyházi szempontból is fontos kultúrmisszióját, mely körülmények a teljes főgimnázium szükséges voltát igazolják, rendelje el az Egyházi Főtanács a Főgimnázium felső tagozata fenntartási költségeinek az Egyházi közalap költségvetésébe való felvételét. ” Az Egyházi Főtanács e javaslatot 12/1938 főtanácsi szám alatt határozattá emelte. Az 1943/1944-es iskolai évben az intézmény egy új iskolatípussal bővült: a gimnáziummal egyidejűleg megnyitotta kapuit — a háborús viszonyok miatt november 3-án — a Polgári fiúiskola. Az iskola benépesítésének érdekében a gimnázium igazgatósága az I. és II. gimnáziumi osztályokba jelentkezett tanulók szüleit tájékoztatta a gimnáziummal párhuzamosan felállított polgári fiúiskola megnyitásáról, valamint ezen iskolatípus célkitűzéseiről, és ide irányította azokat a tanulókat, akiknek — gyakorlati jellegű pályára készülvén — célszerűbbnek látszott gimnázium helyett ide iratkozni. A polgári iskola sorsáról Nagy Lajos megbízott igazgató, az 1944/1945-ös tanévről az Egyházi Képviselő Tanácsnak felteijesztett jelentésében így ír: „Az egy évig fennállott polgári iskola nem nyílhatott meg tanár és anyagi erő hiánya miatt. Ezért a polgári iskola növendékei különbözeti vizsgát tettek és úgy állottak be a gimnázium megfelelő osztályaiba”. Az 1947/1948-as tanévben az iskola mint F típusú 8 osztályos főgimnázium működött, 15 államilag segélyezett tanszékkel. 1947-től nem nyíltak párhuzamos osztályok. A régi Elöljáróság feloszlott az Egyházi Képviselő Tanács 1287/1946-os határozatával, helyét, az új hatalom elvárásainak megfelelően, más összetételű vezetőség foglalta el. Az új Elöljáróság tagjait az Egyházi K.T 1364/1947, XII. 11 számú határozatával nevezte ki. A régi iskolaszékek helyett, amit 1948. május 10-én feloszlattak, Időközi Bizottságot neveztek ki. Leszűkül az állami költségvetés. Az állam fizeti a személyzet nagy részét, de az iskolára hárult a két altiszt, a fogorvos, a pénztáros, könyvelő, leány nevelőnő, 1 óraadó tanár fizetése 200 000 lej értékben. Egy tanár fizetése 3508—5779 lej között volt, az altiszti 1399 lej. (1 kg liszt ára a piacon 60—90 lej volt.) A felekezeti iskolák vagyonellenőrzését a Közoktatásügyi Minisztérium 7849/1948. február 20-i határozatával a „Casa §coalelor”-ra ruházta. A három év óta betöltetlen igazgatói tisztségre az Egyházi Főtanács 1947. augusztus 10-én tartott ülésén Árkosi László tanárt választotta. Az 1948-as tanügyi reform következményeként a 155 éves unitárius főgimnázium is az állami oktatási rendszer részévé válik. Kapkodás jellemezte a kommunista diktatúra kezdetétől már — mint más egyebeket is — az iskolák szakosodását, tanulmányi idejének szerkezetét is: I—IV. osztály, mint L, V—VII. osztály mint II., VIII—XI. osztály mint III. tagozat. 1953-ban a harmadik tagozat is három osztályra csökkent a 10 osztályos középfokú iskolák létesítéséről szóló határozat értelmében. így, 1954-ben két évfolyam érettségizett; a X. és XI. osztályt végzett tanulók. Egy 1956 júliusában hozott határozat következtében a középiskola újból 11 osztályos lett. Az 1958/1959-es iskolai évben érettségiztek az első XI. osztályt végzett tanulók. Ebben az iskolai évben az osztályok száma 16-ra emelkedik (1948-ban 10 volt), a tanulók száma 511. Az osztályok, illetve a tanulólétszám a maximumot 1989/1990-ben éri el, amikor 50 osztályban 1519 tanuló volt beírva. Az Államtanács 1961. évi törvényerejű rendelete alapján rá kellett térni a kötelező nyolc osztályos oktatás megvalósítására, s így a gimnaziális oktatás tizenkét osztályos lett. Ezen intézkedés nyomán az 1967/1968-as iskolai évben érettségiztek az utolsó XI. osztályt végzett tanulók, míg 1969-ben az első XII. osztályt végzettek. 34
