Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
III. A gimnázium kifejlesztése
gondnok is jelen van. A közgyűlés az egyház anyagi helyzete által kényszerített iskolaátszervezés szükségét részben elismeri, de az az egyhangú vélemény, hogy a két főgimnázium közül a keresztúrit kell megtartani. Elutasítják tehát a határozatot, és érvekkel bizonygatják, hogy a keresztúri főgimnázium felszámolása nem méltányos. Megkérdőjelezik a határozat jogosságát, mivel nem kérdezték meg a keresztúri iskola körül csoportosuló köröket; a keresztúri gimnáziumnak a kolozsvárinál kisebb költségei is ezen iskola mellett szólnak, bizonyítják, hogy az utóbbi tíz év beruházásai az egyházi költségvetés megterhelése nélkül történtek, az adományok, alapítványok, segélyek összegéből, melyek a székelység ragaszkodását fejezik ki az itteni főgimnázium iránt. Nem vették azt a lényeges tényt sem figyelembe, hogy az unitárius székelység többsége e körzetben lakik — Maros, Háromszék vidékét is ideszámítva —, érvel a keresztúri egyházkor. Gazdasági-társadalmi argumentumokat is említenek: a túlnépesedett székely falvak kisgazdaságai népesség fölöslegének egy részét ez a gimnázium megfelelő pályára irányítja, számukra elérhetőbb tanítási költségekkel. Az Unitárius Egyház decemberi számában harcias hangú, elszántan védekező, esetenként elfogult hangú cikkek jelennek meg a keresztúri főgimnázium érdekében. Dr. Elekes Dénes szenvedélyesen fakad ki: „... az adakozó, építtető ősök nevében kiáltom, hogy őseink szellemének átka alatt senki föl ne merje emelni a kezét a főgimnázium megszüntetésére (...) a ma itt élő, s iskolánk körül levő utódok meghallgatása, hozzájárulása nélkül, sőt tiltakozása ellenére!!!”38 A pénzügyi helyzetet elemezve arra a következtetésre jut, hogy mind az egyház, mind a szülők részére a keresztúri főgimnázium kevésbé költséges. Péter Lajos tanár hangsúlyozza az iskola kulturális, nemzeti hivatását, ő is megállapítja, hogy a vidék lakóinak érdeke Keresztúron taníttatni gyermekeit, mivel itt a tanulók ellátási költsége sokkal csekélyebb, éppen ez ösztönzi e vidék lakóit. A nép iskolájának nevezi, a történelem és az élet igazságát emlegetve állapítja meg: „Ott az iskola helye, ahol a nép lakik”. Gálfalvi Samu igazgató aggodalmát fejezi ki: a döntés által veszélyben látja a gimnázium alsó osztályait is a jövőben, elismerésre méltó működését méltatja ezen unitárius központnak, felhív a megvédésére. „Szükségesnek látjuk tájékoztatni az unitárius közvéleményt afelől, hogy ezen unitárius székely centrumban, ahol évszázados küzdelem árán létesített, megtartott, sőt teljessé fejlesztett unitárius székely tanoda tartja a világító fáklyát, s fogja fel az elsodrással fenyegető hullámokat — ne engedje lerombolni a nép kultúrszükségletét szolgáló, a nép keze által emelt eme Szent Siont.”39 A székelykeresztúri unitárius egyházkor és gimnáziumi vezetőség tiltakozása és argumentumai nem változtathatták meg a döntést, amelyet a felvázolt anyagi nehézségek kényszerítettek ki. Az Egyházi Főtanács 1930. december 14— 15-i ülésén véglegesített határozatot hoz. A főgimnázium számára azonban történelmi jelentőségű Pap Mózes, volt igazgató indítványozása az Egyházi Főtanács ülésén: kéri a gimnázium felső négy osztályának fenntartását azzal az indoklással, hogy a gimnázium elöljárósága, a véndiákok és az iskolabarátok, a székelység társadalmi összefogása, a főgimnázium továbbműködéséhez szükséges anyagi fedezetet megteremti. Pap Mózes iskola-mentő kiállása az Egyházi Főtanács ülésén — habár akkor sokan mosolyogtak — nem volt hiábavaló. Végül a késő éjszakába nyúló ülés a következő határozatot hozta: „1. Az Egyházi Főtanács elhatározza, hogy alapítványi ingatlanainak kisajátítása és megfelelő államsegélyek hiánya miatt előállott kényszerhelyzet folytán, egyházi, középiskolai oktatásunkat az 1931/32-es tanév kezdetével átszervezi úgy, hogy csak az egyik főgimnáziumot tartja fenn eddigi alakjában és tagozataiban, a másikat ideiglenesen gimnáziummá változtatja át. 2. A kolozsvári főgimnáziumot jelen alakjában és tagozataiban továbbra is fenntartja, a székelykeresztúri főgimnáziumot az 1931 —1932-es tanévtől kezdődően gimnáziummá * 3 38 Unitárius Egyház. Székelykeresztúr, 1930. december 15. sz. 127. 3» Uo. 130. 31
