Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
II. Építkezés
vele”.>3 A vád a gimnázium anyagi alapjának kezelésével volt kapcsolatos, és valószínű, hogy az almásiak bíráló megjegyzéseinek is hátteréül szolgált. Volt-e a vádnak alapja? Az iskola életével kapcsolatos dokumentumokat jól ismerő Sándor János szerint nem lehet tisztán tudni. 1812. július 8-án a ravai zsinat határozatával a gimnázium Keresztáron maradása véglegesen eldőlt. Ugyanott hangzott el a következő elmarasztaló vélemény, a nyári vizsgákra kiküldött biztosok jelentése alapján: „Keresztáron az ifjúság szorgalmát középszerűnek, némely osztályokat alkalmasoknak, másokat gyengéknek találtuk. A togatusok akkor adnak exercitiumot, a mikor akarnak. A deákok közül deákul jól egy se tud.”i4 (Az egyházi főtanácsnak a kolozsvári, tordai, keresztúri gimnáziumokban egy-egy új osztály megalakítására vonatkozó rendelete a latin nyelv elsajátításának tökéletesítéséért azt igazolja, hogy azokban az iskolákban sem tudtak többet a tanulók latin nyelvből, mint Székelykeresztúron.) Szabó Sámuel ekkor végleg elkedvetlenedett és 1813. április 20-án benyújtotta lemondását. Mivel nem fogadták el, július 4-én megismétli. Póka-Keresztúrra megy, 1815-től a tordai gimnázium igazgatója lett. Az 1813. július 4-én tartott consistoriumi gyűlésen Koronka Józsefet nevezték ki igazgató-tanárnak, a beiktatásra szeptember 8-áp került sor az unitárius templomban. Ebben az időben a tanulólétszám emelkedett, s így az évek óta romladozó iskolaépület, amit a ravai zsinaton is megállapítottak, az almási és homoródszentmártoni gimnáziumépítéssel kapcsolatos kérdés tárgyalása során, állapota és terjedelme miatt bővítésre vagy újjáépítésre szorult. A zsinaton felhívás is hangzott el a szükséges anyagi fedezet összegyűjtésére. Koronka 1816 januárjában a főkonsistoriumtól két szoba építését kérte, 1817-ben megkezdődött a pénzgyűjtés az új építkezéshez, 1818-ban az oklándi zsinaton elhatározták egy új épület felépítését kőből és téglából. A zsinaton a szentábrahámi egyházközség vállalta, hogy felépít egy szobát kőből, ellátja bolthajtással és befedi cseréppel. Az építkezés egyik főszorgalmazója, pártolója éppen a homoródalmási Mihály János, Udvarhelyszék alkirálybírója volt. A főconsistorium gyűlésén 1819 januáijában jelenti, „hogy a gymnasium részére a helyet kiszemelték és udvarhelyszéki unitárius mérnök Ugrai László felmérte és a tervet megkészítette s a következő tavaszon megkezdik az építést a Status cassájának terheltetése nélkül ...”>s Az új épület, melybe 13 szobát terveztek, hat a földszinten, hét az emeleten, utca felőli részének alapját a derzsi egyházközség tagjai 1819-ben kiásták. És elindultak ebben az évben újból a szekerek a közeli és távoli helységekből Keresztúr felé. A közelebb levő Gagy és Nyikómenti falvak követ, homokot hoztak, a meszet a két Homoródmentéről — főképpen Almásról — szállították, fenyőfaanyagot a katolikus hitű, havasalji községek, Zetelaka, a két Oláhfalu is ígért és adott. A cserést birtokló falvak összesen 94 darab 6 öles hosszú cserefagerendát szállítottak. Cserép és téglaégetéshez bükkfát szállítottak a két Küküllő vízválasztóján fekvő falvakból, Martonostól Raváig. A munkások ellátásához szükséges gabonát és más élelmiszert is a környék falvainak a lakói, egyházközségei adták. Az építkezéshez szükséges anyagok mellett adakozásból 5454 Rfrt 16 krajcár gyűlt össze, nagyrésze a Székelyföldről, kisebb hányada a vármegyékből és a Szászföldről. Koronka József igazgató-tanár elődjének munkáját folytatta: épített és tanított. Nagy gondot fordított az összegyűjtött anyagok, pénz pontos számbavételére, kezelésére. Fizette a szakmunkásokat, a környékbeli lelkész-feleségek irányításával főzeteit naponta. A napszámosokat szintén a környék falvai biztosították, de amikor kevesen vagy egyáltalán nem jöttek, Koronka igazgató a diákokat 8 csoportra osztva biztosította a munka folytonosságát. A 8 csoport felváltva tanult, és segédkezett az építésnél. Koronka igazgatósága idején az építő-tanuló diákok között voltak — többek között — Szentiváni Mihály, Kriza János, Berde Mózes, Berde Áron, Jakab Elek. Sándor János, a gimnázium * 15 is Uo. 39. 14Uo. 38. 15 Uo. 43. 15
