Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)

I. A gimnázium alapítás

létezvén, ha a székely szülők gyermekeiket többre taníttatni kívánták mint mennyit otthon tanulhattak, a tordai gymnasiumba vagy kolozsvári cóllegiumba kellett küldeniök; mi annál nagyobb fáradtságba s költségbe került minél távolabb laktak a nevezett városoktól. (...) S az óhaj méltányosabbnak, létesítése szükségesebbnek ismertetvén el, semhogy mellőztethetebb volna, már nem az vala kérdésben: Legyen-e vagy ne Székelyföldön is, (...) hanem ez: hol és miképpen eszközölhessék létrehozása?” — írta Nagyajtai Kovács István 1869-ben. (Keresztény Magvető VII. kötet 1872. 92. oldal.) A XVIII. század végén Erdély népei egyre erőteljesebben követelték vallási, társadalmi és politikai üldözésük megszüntetését. Egész Erdélyben feszült légkör uralkodott, amelyet II. József császár (1780—1790) a protestánsok vallásszabadságának elismerésével és a

jobbágyfelszabadítással igyekezett csillapítani. A felvilágosult politika a maga idején megmentette a Habsburg birodalmat a forradalomtól, de nem akadályozhatta meg a forradalmi eszmék behatolását. így 1789-ben — amikor Ész Istennő nevében követelték a francia forradalmárok a szellem, a gondolkodás szabadságát — Erdély e táján három unitárius eklézsia — Homoródalmás, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr — az iskolaépítés jogát kérte magának. A homoródalmási zsinat 1793. július 10-én jóváhagyta a gimnázium alapítását Székelykeresztúron. „Jól tudván a generale Consistorium egy gymnasium felállításának eklézsiáink fekvéséhez képest mind szükséges voltát, mind pedig az aránt ennekelőtte tett rendeléseit, meghatározta, hogy nemes Keresztúrfiszékben, a Székely-Keresztúri unitárius ekklézsiában minél hamarább egy olyan unitárius gymnasium állíttassák fel, melyben az ifjúság avagy csak a rhetorikáig taníttathassák. Mely gymnasium felállítására Méltóságos főcurator P. Horváth Ferencz mellé segítségül rendeltetett Sándor Mózes atyánkfia oly kérelemmel, hogy ezen végzést a generale Consistorium jegyzőkönyvéből sub authentia kivévén, azt T. Pálffy Mózes és Demjén József s más nemes atyánkfiáival közölje s ezekkel egyetértve az építés módját kicsinálják és azt azon summával együtt, mely ezen gymnasium felállítására be fog gyűlni a Consistoriumnak jelentsék s azután az építést elkezdjék. Minthogy pedig ezen építésre feles költség kívántatik, ennek kiszerzésére a generale Consistorium által nemcsak a Keresztúri!széki, hanem a Marosszéki és Háromszéki környékbeli T. Inspector curator és ezek által más jóltevő atyánkfiái is a szükséges költségek kiszerzése végett megkerestessenek. ”«

Ezzel a határozattal kezdetét vette a Székelyföld egy részét megmozgató, több mint egy évszázadig tartó építő munka a székelykeresztúri gimnázium felépítéséért, ami — ugyancsak a közös áldozatvállalás eredményeképpen — nemcsak fennmaradt, hanem továbbfejlődött, s az utóbbi két évszázad jelentős székely művelődési intézményeinek egyike lett.

<Uo. 16.

12