Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VIII. Nevezetes évfordulók, ünnepélyek az iskola életében
Az 1946/1947-es tanévben március 15-ét házi ünnepély keretében megünneplik ugyan, de figyelembe kell venni az erre vonatkozó rendelet korlátozásait. Március 25—28. között szabadtéri műsorokat szerveznek, megemlékezve — valószínűleg felsőbb utasításra — a Vetés, Béke, Kultúra, Sport — gondolatáról. Megjegyzendő, hogy ilyen természetű megemlékezések első alkalommal történnek az iskola életében. A műsort a Téli Gazdasági Iskolával közösen tartották, tanári előadások, tanulók szavalatai, énekszámai hangzottak el. A sportünnepélyt a helyi középiskolákkal közösen tartották. A hagyományos emlékünnepélyek közé sorolható a Balázs Ferenc emlékünnepély június 15-én, 19-én pedig a dalárdák közös Hangverseny és ballada estje, 18-án rajz és kézimunkakiállítás. Ekkor nyílt meg az iskola néprajzi múzeuma is, az e tudományágból — és földrajzból — doktorált Molnár István tanár irányításával. Az iskolazászlót a hatalmon levő szervek elől újból el kellett rejteni. Az 1947/1948-as iskolai évet is csak szeptember 29-én kezdték, ünnepélyes megnyitóval, de ez az év gazdagabb volt ünnepélyekben. Az október 6-án szervezett megemlékezésen Borbély István és Gellérd Imre tanárok méltatták az e naphoz fűződő történelmi esemény jelentőségét. Október 31-én tartották a reformáció ünnepét, melyre a vallásos körök tagjaival, Lőrinczi László tanár vezetésével az unitárius tanulók is mind elmentek a református templomba. November 15-én Dávid Ferencről emlékeznek meg a vallástanár irányításával szervezett műsoros emlékünnepély keretében, melyen részt vesznek a református tanulók is, valamint a református esperes. Ugyancsak megtartották a hagyományos Mikulás-estet Molnár István tanár rendezésében. A szórakoztató, színes műsor annyira tetszett a közönségnek, hogy meg kellett ismételni. December 19-én bensőséges hangulatú karácsonyestet tartottak, minden osztály egy-egy előadásával, gyűjtésből készített szeretetcsomaggal. A fent említett tanév megemlékezés-ünnepély sorozatából megemlítjük még a következőket: 1948. január 8-án méltatni kellett a köztársaság kikiáltását, majd a fejedelemségek egyesülését. Március 6-ról és 15-ről osztályfőnöki órán emlékeztek meg. Ezt megelőzően, február 28-án Gálfalvi Sándor tanár vezetésével jól sikerült műsoros estet rendeztek a szülők számára. Március 17-én Varga Katalin emlékesten bemutatták a Varga Katalin című színművet — „román—magyar barátság és demokratikus eszmék elmélyítésének céljával” — ahogy az évi beszámoló írja. Június 5-én Márkos András tanár vezetésével Kriza János emlékére népi estélyt tartottak olyan sikerrel, hogy az 1848-as centenáriumi ünnepségeken műsorukat a városi ünnepségeken meg kellett ismételjék. Június 17-én az énekkar a fogságból visszatért Péterffy Gyula tanár vezetésével és a Filharmonikus Társasággal közreműködve művészi értékű zene-estélyen remekel a város zenekedvelői előtt. A június 22-én tartott évzáró ünnepély különlegessége, hogy az ünnepi szónokok közt, a tanárok mellett található a Diákszövetség elnöke, Györffy Zsigmond VI. osztályos tanuló is. Az évzárón megemlékeztek az iskola 155. évfordulójáról. Ahogyan az évi jelentés megemlíti, az ünnepségeket nagyszámú közönség nézte végig és jelen voltak a helyi közigazgatás és a kommunista párt (RMP) vezetői is — elismerően nyilatkozva az előadásokról. A május 1-i ünnepségeken a diákság és a tantestület teljes számban felvonult, és a diákság sportversenyeken vett részt ez alkalommal. Ugyanebben az iskolai évben a három középiskola között tartott szavaló- és zeneversenyen a gimnázium három tanulója nyert első dijat (zongora, ének, népdal). A hagyományos iskolai ünnepek a hatalomváltás után is megmaradtak a diktatúra végéig — a mind gyakrabban kikényszerített hódoló műsorok ellenére is — és azt a célt szolgálták, hogy túléljük a válságos időket, az iskolában tovább éljenek a hagyományok és megerősödjön nemzeti tudatunk. Ezen ünnepek közül a következők álltak közel a diák leikéhez: a kicsengetés szép ünnepe, a bentlakás félévi kiértékelője, a gólyabál, a regrutabál, a szülő—tanár találkozó, a karnevál, a sportünnepély, az enyedi, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, segesvári iskolákkal fenntartott irodalmi, kulturális kapcsolatok, vendégszereplések. 117
