Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VII. Önképzés
szövőműhelybe. Több alkalommal ellátogattak Medgyesre az ottani gazdasági iskolához, edény- és üveggyárhoz, megtekintették a repülőteret és a startoló gépeket. Az 1932/1933-as tanévben autóbusszal kirándultak Udvarhelyre, Homoródfürdőre, a Tolvajos tetőn át Csíkszeredába, Somlyóra, majd Tusnádra, Bikszádra, ismerkedve a Hargita vidékének változatosságával, történelmi, geológiai vonatkozásaival. Gyalogtúrával jutottak ki a Szent Anna-tóhoz, majd az árkosi műemléktemplomot tekintették meg. Sepsziszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban közvetlen ismerkedtek meg a történelmi hagyományokkal. Brassóban meglátogatták a Feketetemplomot és az űj repülőgépgyárat. Az 1934/1935-ös tanévben a vidékünkön felnövő növendékek ugyancsak hosszabb kiránduláson ismerkedtek meg a gyáriparral, a fejlődő technika alkotásaival, a Segesvár—Medgyes—Dicsőszentmárton útvonalon. Segesvár felé a Petőfi emlékművet tekintették meg, ahol a vezető tanár ismerteti Petőfi elestének körülményeit. Segesváron a vármúzeumot, a temetőt, az evangélikus és római katolikus templomot, a szövőgyárat — amelynek felszerelése akkor nagyon korszerűnek számított — látogatták meg. Dicsőszentmártonban a nitrogéngyár berendezéseivel, működésével ismerkedtek meg. Meglátogatták a köpeci bányát, valamint a közeli ürmösi és rákosi egyházközséget. Az 1936/1937-es iskolai évben a Duna-Deltába, a Fekete-tenger partjára, Bukarestbe, a Prahova völgyébe terveztek kirándulást, de a jóváhagyások késlekedése miatt elhalasztották. Az 1940/1941-es tanévben Budapestre, Visegrádra kirándultak, a következő évben 150 tanuló gyalog és kerékpárral látogat el Homoródfürdőre, Szentkeresztbánya vasöntödéjéhez és vashámorához, közben geológiai megfigyeléseket is végeznek. Említésre méltó hagyomány az, hogy az udvarhelyi, kirándulások, ottani iskolákkal való találkozások alkalmával az agyagfalvi réten megemlékeztek a székelyek 1848-as országgyűléséről. A tanügyi reform után az önképzés eddigi szervezési keretei, formái, főleg tartalma, gyökeres változást szenvedett. Eltűntek az önálló önképzőkörök, elsődleges lett az ideológiai nevelés. És ha a tanulók többet kapnak az „újtipusú” ember kialakítását célzó tantervbe foglaltaknál, az a gimnázium tanárai igazi hivatástudatának köszönhető. Átmenteni a hagyományokat jeligével a hatvanas években felújult a népköltészeti gyűjtőmunka. A szaktanárok irányításával sok tanuló végzett eredményes, szép munkát. Összegyűjtötték a szomszédos falvak még létező népköltészeti termékeit: népmeséket, mondákat, régi sírfeliratokat, népdalokat, népballadákat, találós kérdéseket, lakodalmas szokásokat, húsvéti verseket, közmondásokat. Jelentős volt a tanulók népköltészeti gyűjteményéből válogatott népmesék és balladák előadása 1957—1959 között, amelynek anyaga a kolozsvári Folklórintézet gyűjteményébe került. A gazdag gyűjtés irányítója Farkas Jenő tanár volt. Az 1968-as évfordulóig folyamatosan, majd aztán szórványosan az iskolánál színjátszó csoport működött, amelyben közösen szerepeltek tanárok és diákok. Műsorukon leggyakrabban Gárdonyi, Mikszáth, Móricz, Bródy, Karinthy, Sütő, Tamási, Vörösmarty, Tomcsa művek szerepeltek, de színre vittek Caragiale, Creangá, Camil Petrescu műveket is. Legtöbbször előadott darabok: Magaviseltből elégtelen, A lámpás, Tanítónő, Légy jó mindhalálig. A díszleteket rajztanáruk irányításával maguk a tanulók készítették, jeles festőművészek közreműködésével (Ipó László, Szécsi András, Kiss László). A rendezők közül megemlítjük Farkas Jenő, Farkas Margit, Kállai Krisztina, Nagy Emma, Solymosi Emma tanárokat, Mester András színművészt, az iskola volt diákját. Kocsis István Bolyai János estéje című monodrámáját Illyés Ferenc tanár nagy sikerrel mutatta be az iskolában, a városban, Kolozsváron, Medgyesen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Zetelakán 1973/1974-ben. A színjátszócsoporton kívül többször fellépett az iskola tánccsoportja, énekkara és fuvola együttese Deák Jenő és Baksa Endre tanárok irányításával. Az iskola énekkara 103
