Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VII. Önképzés
önképzőköri munkák 3 hetenként váltakoztak, első héten szakönképzőköröket tartottak, másodikon osztály-önképzőkörökön számoltak be a végzett munkáról, a harmadik héten a megfelelő korcsoport önképzőkörén mutatták be az osztályok munkájának eredményét. Ez felolvasásokból, szavalatokból, előadásokból, ének- és zeneszámokból, mesejelenetekből állt. Az 1946/1947-es tanévről szóló, az Egyházi Főhatóságnak előterjesztett igazgatói jelentés összesen 107 összejövetelről, 31 előadásról, 63 felolvasásról, 60 szavalatról, 11 énekszámról, 2 zeneszámról, 6 megnyitó imáról és 2 jelenetről, összesen 175 műsorszámról tesz említést. Az önképzőkörök szerkesztették az osztályfaliújságokat is; közreműködtek az iskolai ünnepélyeken. A körök tanulmányi versenyeket is szerveztek. A tanulók felkészültségét dicsérik a megyei versenyeken elért eredmények: történelemből egy első és egy második díj (Györfi Zsigmond VI. o. és Borbáth Károly VI. o.), irodalomból egy-egy első, második és harmadik díj. A körök vezető tanárai a két világháború között: Borbély Ferenc (1919), Boros Jenő (1920—1921), (1928—1935), Szentmártoni Kálmán (1921—1922), (1925—1928), Péter Lajos (1922—1925), Ürmösy Gyula lelkészjelölt (1933—1934), Lőrinczy Gergely (1935), Péterffy Gyula (1935—1936), Balázs Zsigmond (1936—1939), Gámán Sándor (1939—1941), Molnár István (1941—1943), Patakfalvy Sándor (1943—1944). Az önképzőkör vallásos tagozata a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevet viselte. Vezetője Lőrinczy István, a főgimnázium első vallástanára, majd 1937-től Ütő Lajos unitárius esperes, 1941/1942-ben ifjú Szolga Ferenc felügyelő tanár, majd Lőrinczy László hittantanár. A kör célja az ifjúság vallásos érzésének ápolása, mélyítése, általános műveltségük bővítése, szoros kapcsolat tartása a Székelyföld népével. A körökön egyházi beszédeket, imákat, verseket tanultak és adtak elő, felolvasásokat tartottak, különös gondot fordítottak az unitárius egyház történetének, kimagasló személyiségei, mint Dávid Ferenc, Kriza János, János Zsigmond életének, munkásságának megismerésére, valamint a gimnázium történetének tanulmányozására. A vallásos tagozat tagjai vezették az alsóbb osztályok vasárnapi iskoláját, szerepeltek az unitárius egyházközösség által szervezett vallásos ünnepélyeken, a vallásalapító Dávid Ferenc emlékünnepélyeken. A „sátoros ünnepeken” a jó szónokok legációba is jártak. A köri tevékenységeket nemcsak unitárius ifjak, hanem más vallásúak is gyakran látogatták, ahogy a dokumentumok is megemlítik. Jelentősek voltak a tanulók, de a környék falvainak életében is a missziós kirándulások, a falu és tanulóifjúság kapcsolatának ápolásáért. így, a sok látogatás közül megemlítjük a következőket: 1925. február 23-án Nyikó-menti kirándulásról tudósítanak az iskolai dokumentumok: Kobátfalván és Szentmihályon végzik népművelő tevékenységüket a diákok, ahol felváltva lépett fel a műsorban a kobátfalvi és gimnáziumi ifjúság — akárcsak másnap Szentmihályon. E látogatás fő célja a Jókai-ünnepély tartása volt, melynek során Boros Jenő tanár előadást tartott nagy regényírónkról, unitárius szellemű munkásságáról. Az ünnepség után táncmulatságon vettek részt a diákok, tiszta forrásból tanulhatják és gyakorolhatják a népi táncot, népdalokat. Ugyanez évben pünkösdkor a Homoród vidékére kirándulnak. Szentpálon vesznek úrvacsorát, és tartanak műsoros estet, kosaras bálon vesznek részt. Másnap Almáson tartanak műsort és emlékeznek meg Mihály Jánosról, a gimnázium egyik jótevőjéről, volt nagynevű felügyelő-gondnokáról, meglátogatták a vidék természeti nevezetességét, az Almási barlangot. A vidék gazdasági életére is felfigyeltek, a majd minden háznál megtalálható fürészmalmokra, a szentkeresztbányai vasércolvasztásról — számol be Imre Lázár VIII. o tanuló, sőt levonja azt a következtetést is, hogy „jó közlekedési utak hiánya miatt nem fejlődik, csak áll a székely ipar.”'« 104 104 Unitárius Egyház, Székelykeresztúr, 1925. július 15. 100
