Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
80 volt a főczél, hanem az is, hogy a gymnasium udvara végétől bé a gagyi patakig is adjon az ekklézsia egy részt a papi telekhez tartozó kertből, mely gyümölcsfaiskolája legyen a gymnasiumi ifjúságnak; e szempontból a reformátusoktól vett teleknél nagyobb területet óhajtott kapni a gymnasium. Ezt indokolta is némileg az, hogy a gymnasium az utczasorban adta a vett telket, mig ezért hátul, a telkek végében kapta a cserébe adottat; úgy szólva, az ekklézsia a telke végét ily formán eléforditotta. Mindkét részre megvolt azonban az előny e cserében.1 Tekintve azonban azt, hogy az ekklézsia mesteri telkét már kezdetben készséggel átengedte a gymnasiumnak, mint ez már fennebb említve is van, a vásárt, illetőleg telek-cserét az E. K. Tanács 54—1873. sz. a. olyformán hagyja helyben, hogy az ekklézsia által ígért összesen 738 □ öl területből 305 □ öl jőjön a gymnasium birtokába cserébe az ev. rcf. ekklézsiától vallásközönségünk által megvett 305 □ öl területű telekért; az ezen felül eső 433 □ ölért pedig vallásközönségünk a közpénztárból fizet a keresztúri ekklézsiának 330 frtot o. értékben. Ezzel a telekvásár és csere bevégződött. A papi telekből a gymnasium udvarához, mely 43l/2 öl hosszú, kapcsoltatott 87 □ öl; és pedig úgy, hogy az utcza felöl — a bejáró nagykapu sarkánál — Y2 öl széles; a templom első oszlopánál 1 öl; a második oszlopnál 2 öl és 1 láb; az udvar hátulsó szegleténél 4 öl széles a papi telekből kiszakított rész.1 2 A 738 □ ölből fenmaradó 651 □ öl pedig a gymnasiumi épület és udvar végétől, a gagyi patakig, 53 öl hoszszuságban, a már említett czélra kertnek adatott át. Ez ma, tanuló üdülő kertté van alakítva 1887 óta. Három 1 Az ekklezsia népiskolája jelenleg e cserében adott telken áll, mig azelőtt a tanító mostani csűrén hátul állott. A reformátusok telke mellett egy kis zsákutcza formán jártak be a mesteri telekre. 2 Lásd igazgatósági jegyzőkönyv 1863—1873. 79-ik lapján,
