Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

II. Építkezés

74 örökké meg nem tudnék magamnak bocsátani. Hanem, a mi, meggyőződésem szerént, még fontosabb dolog, e magasztos ténnyel, a Mlgs. főkirálybiró úr, nemcsak vallási, de honfiúi érdemkoszorut is fűzött halántékai körül; vagy hogy a római nagy költő szavainak értel­mében szóljak : ereznél maradandóbb emlékoszlopot emelt magának. Igen, mert eléggé tapasztaljuk mindegyre, hogy hiába adunk a népnek — a papiroson — szabad­ságot és önkormányzati jogot, ha értelmileg és erköl­csileg meg nem érleljük ezeknek élvezetére, állandó hír­­hatására.“ Az 1868-ik évben az az eredmény a mi az eddig leírtakból látható, a viszonyokat tekintve, elég nagynak mondható. Maradott azonban a következő évre is tenni való; mégpedig egyelőre a szobák boltozása, a belső letakarítás, asztalos1 stb. munka, hogy, ha lehet, már a következő évben lakható legyen az épület. Tervbe vétetett az iskola régi részén lévő kettős, franczia fe­délnek is levétele és egyformasítása az új épületrész fedelével. A munkások felügyelésével s napszámjaik számbavételével, julius—október hónapokra Gombos Samu (senior) bízatott meg. A boltozás, belső letakarítás stb. haladott is annyira, hogy az 1833-ban épített három földszinti szoba felett, az ez alkalommal épített három új emeleti szoba az 1869—70. iskolai év elejére lakható lett; de a többi és pedig a hat nagy szobára nézve ez nem történhetett meg és pedig azért, mert az építész hibás terve szerént készülvén a boltozat, e 3 nagy szoba boltozata a fel­rakás után, nehány nap múlva, beomlott; s tetemes kárt okozott és gondot a gymnasiumot építtető bizott­ságnak s egyeseknek is, a kik áldozataikkal hozzájá­rultak az építkezésekhez. Május 7-én Írja Marosi Gergely a főkirálybiró urnák, 1 Az asztalos munka fizetőse igy történt: egy ajtó teljesen felszerelve, béléssel 12 frt; egy ablak hasonlóan 8 frt; egy □ öl padimentum 3 frt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom