Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
32 ezt 1806. febr. 18-án Szabó Samuhoz irt levelében kifejti, hanem legyen külön professor és külön pap. Ez a vélemény helyesebb is volt, mert két úrnak nehéz dolog szolgálni. Kéri továbbá Szabót, hogy a gymnasium áttételét hathatósan munkálja. A kérdés az egyházkörök eleibe kerülvén, vita tárgya lett. A keresztúri egyházkor tagjai nem bocsátják a gymnasiumot sem H.-Almásra, sem más helyre, sőt protestálnak is, hogy ennek praejudiciumára másgymn. építtessék. A Marosszéki ecclesiák külön-külön nyilatkoznak, hogy miért nem pártolják a gymn. áttételét. Hogy H.Almás építsen, abban nem kívánják akadályozni, de úgy, hogy: unius aedificatio ne sit alterius destructio. Vajon, a mely hibák Keresztúr ellen felhozattak, ugyanazok kevés idő múlva nem fordulhatnak-e elő H.-Almáson is. S a mi még tán a legfőbb : a professori költséges keresztúri ház és több szobák senkitől meg nem vétetvén, statusunk szembetűnő kárára lenne s a miatt, annál inkább, a közjóra való adakozástól hitünk sorsossai idegenkednének stb. Az ügy ilyformán előkészítve került az 1806-ban Vargyason tartott zsinat eleibe, a hol a jkönyv 40 p. alatt, a Maros-, Keresztúr-, Háromszéki és Felsőfehérmegyei körök keményen tiltakoznak az ellen, hogy a gymn. Keresztúrról H.-Almásra áttétessék, ha, néha, H.-Almáson még egyet építnek, de csak úgy, ha a professort fizetik, mire nem ajánlkoztak. A gymnasiumnak ez előadott kérdése ily állásban maradt 1811-ig, a mikor Körmöczi János és Szász Mózes kolozsvári tanárok, a consistorium által kiküldetnek Keresztúrra, hogy az év végén tartandó vizsgálatokon az ifjakat hallgassák ki és a gymn. környülállásait is vizsgálják, figyeljék meg. Ezek, megjárván Keresztúri, az 1812. január 5-iki főtanácson elő adták tapasztalataikat s ez ülés 14 p. a. eppen azon okokból, a melyeket 1805-ben a h.-almási ekklézsia felsorolt, kérdésbe teszik,
